Tettigonia
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Zöld lombszöcske
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Phaneroptera témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Phaneroptera témájú médiaállományokat és Phaneroptera témájú kategóriát. |
A Tettigonia a fürgeszöcskék (Tettigoniidae) rendszertani családjának típusneme.[1] Neve a kabócát jelentő görög tettix (τεττιξ) szóból ered.
Megjelenésük[szerkesztés]
A nembe tartozó szöcskék nagy, erőteljes rovarok, testhosszuk 28-42 mm közötti. Legtöbbjük fűzöld színű, de vannak közöttük barnák is. A szárnyak hossza változhat, pl. a zöld lombszöcske esetében a tojócsövet is meghaladja és az állat igen jól repül; ezzel szemben az éneklő lombszöcske szárnya alig éri el a potroh végét. Szárnyatlan vagy nagyon csökevényes szárnyú fajok nincsenek a csoportban.
A hímek cercusai (potrohfüggelékei) hosszúak és egyenesek, a középső vagy bazális részükön jól látható foggal. A nőstények tojócsöve hosszú és egyenes, legalább két és félszer hosszabb a torpajzsnál.
Elterjedésük és életmódjuk[szerkesztés]
Az egész palearktikus régióban elterjedtek. Többnyire a füves élőhelyeket kedvelik. Egyes fajok, mint a zöld lombszöcske, generalisták, sokféle élőhelyen jól érzik magukat. Magyarországon három faj fordul elő: a zöld lombszöcske, a farkos lombszöcske és az éneklő lombszöcske.
Minden ide tartozó faj elsődlegesen ragadozó, kisebb rovarokat, lárvákat esznek. Ritkán puhább, lágyszárú növényeket is elfogyasztanak.
A hímek a nyári délutánokon, estéken hangos ciripelnek és a territóriumukra tévedő többi hímet elkergetik. A nőstények 200-600 petét raknak. Lárváik hatszor vagy hétszer vedlenek.
Fajok[szerkesztés]
,_-Nasu,_Japan,_-Sep._2011_a.jpg)
Európai fajok[szerkesztés]
- Tettigonia cantans - éneklő lombszöcske (Európa, Szibéria, Kazahsztánig)
- Tettigonia caudata - farkos lombszöcske (Kelet-Európa, Nyugat- és Közép-Ázsia)
- Tettigonia viridissima - zöld lombszöcske (Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia)
- Tettigonia hispanica (Spanyolország)
- Tettigonia longispina (Szardínia)
- Tettigonia silana (Olaszország)
Európán kívüli fajok[szerkesztés]
- Tettigonia acutipennis (Kis-Ázsia)
- Tettigonia chinensis (Dél-Kína)
- Tettigonia dolichoptera (Délkelet-Ázsia, Korea)
- Tettigonia ibuki (Japán)
- Tettigonia krugeri (Líbia)
- Tettigonia longealata (Marokkó)
- Tettigonia lozanoi (Algéria, Marokkó)
- Tettigonia macrocephalus (Kirgizisztán)
- Tettigonia macroxipha (Marokkó)
- Tettigonia orientalis (Japán) (syn: Tettigonia yama)
- Tettigonia savignyi (Algéria, Egyiptom)
- Tettigonia tsushimensis (Japán)
- Tettigonia turcica (Kis-Ázsia)
- Tettigonia ussuriana (Kelet-Oroszországtól Észak-Kínáig és Koreáig)
- Tettigonia vaucheriana (Algéria, Marokkó)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per Regna tria naturae (10th ed.) 1: 429.
Források[szerkesztés]
- Heiko Bellman: Der neue Kosmos Insektenführer. Kosmos Naturführer, Kosmos (Franckh-Kosmos), 2010, ISBN 978-3-440-11924-2
- M. Conception Pinedo (1985): Los Tettigoniidae de la Peninsula Iberica, Espana insular y norte de Africa. Eos 61: 241–263.
- S. Storoshenko (1994): Review of the Orthoptera of Eastern Palaearctica: Genus Tettigonia Linnaeus (Tettigoniidae, Tettigoniinae). Far Eastern Entomologist 3: S. 1–20.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heupferde című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.