Ugrás a tartalomhoz

Telenor Csoport

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Telenor ASA
Típus
Jogelőd
  • Televerket
  • Telepost Communications
Alapítva1885
SzékhelyOslo, Norvégia
Iparágmobil távközlés
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Termékekmobil távközlési szolgáltatások
Árbevétel113 700 000 000 kr (2019)
Alkalmazottak száma20 000 (2020)[1]
Leányvállalatai(lásd a táblázatot)
TőzsdeOslo Stock Exchange

Telenor ASA (Norvégia)
Telenor ASA
Telenor ASA
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 59° 53′ 59″, k. h. 10° 37′ 46″59.899600°N 10.629442°EKoordináták: é. sz. 59° 53′ 59″, k. h. 10° 37′ 46″59.899600°N 10.629442°E
A Telenor ASA weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telenor ASA témájú médiaállományokat.

A Telenor Csoport Skandinávia és Ázsia 8 országában jelen lévő norvég telekommunikációs szolgáltató. 2021-ben 172 millió előfizetővel rendelkezett, és több mint 20 ezer munkavállalót foglalkoztatott. A klasszikus távközlési szektor szolgáltatásain túl olyan egyéb kiegészítő tevékenységeket is folytat: mobil pénzügyi, tévé- vagy felhőszolgáltatás.[2]

A Telenor norvég központja

Elődjét 1855-ben alapították Telegrafverket néven, amely állami monopólium volt a norvég távírórendszer működtetésére.

1878-ban kezdte első telefonos szolgáltatását, 1946-ban telexszolgáltatását, 1976-ban műholdas telefonos szolgáltatását, 1993-ban GSM szolgáltatását.

1969-ben neve Televerketre változott, majd 1994-ben vette fel jelenlegi nevét (Telenor). 1996-ban vált részvénytársasággá, az oslói tőzsdén 2000 óta jegyzik.

Az 1990-es évek második felében erőteljes terjeszkedésbe kezdett (Oroszország, Banglades, Görögország, Írország, Németország, Ausztria, Ukrajna, Malajzia), ami a 2000-es évek elején folytatódott (Dánia, Thaiföld, Magyarország, Montenegró, Pakisztán, Szlovákia, Csehország, Szerbia).

2001 végén megállapodott a Pannon GSM tulajdonosainak többségével, és azok több mint 74 százalékos részesedését megvásárolva a mobilszolgáltató többségi tulajdonosa lett 2002-ben.[3]

2010-től a szolgáltatás neve is Telenorra változott. Fiatalokat célzó márkája, a „djuice” Magyarországon 2003-ban indult, 2010-től külön leányvállalat is volt megszűnéséig (2014).[4]

2018. március 21-én a jelentették be, hogy közép-kelet-európai cégeit (köztük a Telenor Magyarországot) a Telenor Csoport eladja a cseh PPF-csoportnak, de a márkanevet meghagyták. (A tranzakció magában foglalja a Telenor kizárólagos tulajdonában álló magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai mobilszolgáltatóit.)[5] 2022 március 1-jén került sor a márkanévváltásra: a PPF csoport közép-európai médiaágazata a Yettel nevet viseli.[6][7]

Ország Szolgáltató Helyi elnevezés Tulajdonhányad Árbevétel (2019, millió NOK)
Norvégia NorvégiaTelenor NorvégiaTelenor     100%      28 658
Dánia DániaTelenor DániaTelenor     100%       4 871
Finnország FinnországDNADNA     100%       3 433
Svédország SvédországTelenor SvédországTelenor     100%      12 857
Banglades BangladesGrameenphoneগ্রামীণফোন      55,8%      14 980
Malajzia MalajziaDiGidigi      49%      13 572
Pakisztán PakisztánTelenor Pakisztánٹیلی نار     100%       6 033
Thaiföld Thaifölddtacดีแทค      42,61%      22 994
  1. "www.telenor.com/about-us/telenor-at-a-glance/". Hozzáférés: 2020. január 17..
  2. Telenor Group’s results for the 4th quarter 2021[halott link] (Telenor.com)
  3. A norvég Telenor tulajdonában a Pannon GSM (24.hu, 2001. július 26.)
  4. Önálló mobilmárka lesz a djuice Archiválva 2010. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Metropol.hu
  5. http://kreativ.hu/cikk/thaifoldre_tavozik_a_telenor_ugyvezetoje
  6. PPF... yettel brand
  7. Márciustól Yettel néven fut a Telenor (Telex.hu, 2022. január 27.)