Tavikagyló

Tavikagyló
Svédországi példányok
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Kagylók (Bivalvia) Rend: Folyamikagylók (Unionoida) Család: Folyamikagyló-félék (Unionidae) Nem: Anodonta Faj: A. cygnea
Tudományos név
Anodonta cygnea (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tavikagyló témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tavikagyló témájú médiaállományokat és Tavikagyló témájú kategóriát.

A tavikagyló (Anodonta cygnea) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A tavikagyló egész Európában gyakori faj, de megtalálható még Szibériában és Észak-Afrikában is.

Megjelenése

A tavikagyló teknője igen nagy, hosszúkás tojás alakú, 10-20 centiméter hosszú és 12 centiméter széles, búbja előtt szárnyszerűen megnyúlt. A két teknőt felül szaruszerű szalag, a zárópánt (ligamentum) tartja össze. Alatta található az úgynevezett zárpárkányzat, amely úgy működik, mint az ajtó sarokpántja. A tavikagyló esetében ezen nincsenek fogak. A két teknőt két záróizom húzza össze, ellazulásukkor a némileg merev zárópánt révén a teknők szétnyílnak. A teknő vékony falú, zöldesbarna-sötétbarna. Alakja és nagysága igen változó. A lágy testen fej nem található, a két teknő között azonban az állat egy erős, izmos lábat képes kinyújtani. Ezenkívül a test hátsó végén két hasíték alakú nyílás van: alul a hosszúkás, szélén papillákkal borított vízbevezető nyílás, közvetlenül fölötte a kerekded kivezető nyílás.

Életmódja

A tavikagyló iszapos fenekű álló-, ritkábban folyóvizek lakója. Tápláléka planktonszervezetek, melyeket vízátszűrés által kap el.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6