Tavi cankó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tringa stagnatilis (Bechstein, 1803) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A tavi cankó elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
költözési útvonal
szórványos
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tavi cankó témájú rendszertani információt.
 |
A tavi cankó (Tringa stagnatilis) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1803-ban, a Totanus nembe Totanus stagnatilis néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kelet-Európában és Közép-Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába, Indiába és Ausztráliába is. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok, valamint szikes lagúnák és tengerpartok.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon rendszeres vendég, kisszámú átvonuló április-május és július-szeptember hónapokban, de gyakran átnyaral. Régebben rendszeresen költött néhány helyen.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 22–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 55–59 centiméteres, testtömege 50–85 gramm.[5] Karcsú, hosszú lábú fajta. Csőre vékony és egyenes. Szárnyai sötétek, homloka és a torka fehér. Lábai olajzöldek. Nyugalmi tollruhája világosabb.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vízből szerzi rovarokból, rákokból és férgek álló táplálékát.[5]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hímek nászrepüléssel csábítják a tojókat. Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. A fészkelési időszak május közepétől június derekáig tart. Fészekalja 3-4 tojásból áll.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. december 31.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. december 31.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. december 31.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. január 20.
- 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2020. december 31.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. december 31.
- Naturia fajleírás
