Ugrás a tartalomhoz

Tarka halkapó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarka halkapó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Jégmadárfélék (Alcedinidae)
Alcsalád: Cerylinae
Nem: Ceryle
F.Boie, 1828
Faj: C. rudis
Tudományos név
Ceryle rudis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tarka halkapó témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka halkapó témájú médiaállományokat és Tarka halkapó témájú kategóriát.

A tarka halkapó (Ceryle rudis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó Ceryle nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Alcedo nembe Alcedo rudis néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ceryle rudis insignis
  • Ceryle rudis leucomelanurus
  • Ceryle rudis rudis
  • Ceryle rudis syriacus
  • Ceryle rudis travancoreensis

Előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrikában a Szahara alatti területeken, Törökországban, a Közel-Keleten és Ázsia délkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, édesvízi mocsarak, lápok, sós és édes lagúnák, tavak, folyók és patakok környéke, torkolatok, homokos és sziklás tengerpartok, valamint szántóföldek és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 28 centiméter.[5] Felállítható bóbitát visel. A felsőrészének tollazata feketén és fehéren tarkázott, alsó oldalán pedig egy vagy két fekete mellszalag található, a combján lévő néhány sötét folt kivételével tiszta fehér. Szeme sötétbarna, csőre fekete, lába barna.

Életmódja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A víz felett szitálva keresi táplálékát, majd a víz alá bukva fogja meg. Halakat, rákokat és rovarokat zsákmányol.

A hím
a tojó
és a röpképe

Szaporodása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízparti homokfalba készíti költőüregét. Fészekalja 3-6 tojásból áll.

A tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. november 17..
  2. ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. november 17..
  3. ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2025. november 17..
  4. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2025. november 16..
  5. ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. november 16..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarka_halkapó&oldid=29149788”