Tajvani szalagostimália
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Actinodura morrisoniana Ogilvie-Grant, 1906 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tajvani szalagostimália témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tajvani szalagostimália témájú kategóriát. |
A tajvani szalagostimália (Actinodura morrisoniana) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt William Robert Ogilvie-Grant skót ornitológus írta le 1906-ban.[2] Egyes szervezetek a Sibia nembe sorolják Sibia morrisoniana néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Actinodura souliei griseinucha Delacour & Jabouille, 1930
- Actinodura souliei souliei Oustalet, 1897[1]
Előfordulása[szerkesztés]
Délkelet-Ázsiában, Tajvan szigetén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők és mérsékelt övi erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 18–19 centiméter, átlagos testtömege 32 gramm.[2]
Életmódja[szerkesztés]
Ízeltlábúakkal táplálkozik, de fogyaszt bogyókat és vetőmagvakat is.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
További információk[szerkesztés]
