Türkisztan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Türkisztan (Түркістан)
Turk22.jpg
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
Jogállás város
Irányítószám 080001–080019
Körzethívószám -7262
Népesség
Teljes népesség 227 098 fő (2009)
Elhelyezkedése
Türkisztan (Kazahsztán)
Türkisztan
Türkisztan
Pozíció Kazahsztán térképén
é. sz. 43° 17′ 52″, k. h. 68° 16′ 16″Koordináták: é. sz. 43° 17′ 52″, k. h. 68° 16′ 16″
Türkisztan weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkisztan témájú médiaállományokat.

Türkisztan (kazah nyelven: Түркістан, orosz nyelven: Туркестан, üzbégül: Turkiston, Туркистон, توركىستان) a kazahsztáni Türkesztáni régió városa és közigazgatási központja a Szir-darja folyó közelében.

Fekvése[szerkesztés]

Simkenttől 160 km-rel északnyugatra fekvő település. Lakossága az 1999-es népszámláláskor 102 505, a 2009-es népszámláláskor 142 899 fő volt.

Története[szerkesztés]

Az Ahmed Jasszavi Egyetem

Türkisztan Kazahsztán történelmi városainak egyike, régészeti emlékei a 4. századból származnak. A középkori város romjai a Szir-darja délkeleti részén fekszenek. A középkor és a korai korszakok legnagyobb részében Yasi (Jaszi) vagy Shavgar néven volt ismert, a 16–17. század óta Türkisztan vagy Hazrat, mindkettő a „Hazrati Türkisztan” címből származik, amelynek szó szerinti jelentése „a Szent Türkisztanból”, és Hodzsa Ahmed Jasszavira, Türkisztan szúfi sejkjére utal, aki a 11. században élt, és a városban van eltemetve.

A befolyása idején a város a szellemiség és az iszlám tanulás fontos központja lett a kazah sztyeppek népei számára.

Az oroszok ideérkezése előtt, a 19. században, Türkisztan a Transoxiana perzsa-iszlám oázis kultúrájának határán feküdt. A 15–18. században Türkisztan lett a Kazah Kánság fővárosa. 1864-ben az oroszok hódították meg. 1917–18-ban rövid ideig a Türkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.

A város több ezer zarándokot vonz. Egy helyi hagyomány szerint három türkisztani zarándoklat felér egy mekkai zarándoklattal.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Hodzsa Ahmed Jasszavi mauzóleuma - a 15. században Timur Lenk parancsára emelték. A mauzóleum csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekművének számít. Falai díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, színes mozaikjai és majolikái megragadóak.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Hodzsa Ahmed Jasszavi sejk – szúfi költő, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt.

Néhány kép a városról[szerkesztés]

Források[szerkesztés]