Török Béla (katolikus pap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Török Béla
Rev. Török Béla
Rev. Török Béla
Életrajzi adatok
Született 1919. május 25.
Pinkamindszent, Magyarország Magyarországi Tanácsköztársaság
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1998. február 22. (78 évesen)
Rechnitz, Ausztria Ausztria
Sírhely Szent Kvirin Szalézi Plébánia, Szombathely, Magyarország
Munkássága
Vallás római katolikus
Felekezet katolikus
Gyülekezet Passaici Szent István római katolikus magyar templom
Tisztség plébános

Hivatal 1978 - 1990
Felszentelés 1943. június 27.
Elődje Dunay Antal
Utódja Mustos István

Török Béla atya (Pinkamindszent, Vas megye, 1919. május 25.Rechnitz, Ausztria, 1998. február 22.) amerikai magyar katolikus pap.

Fiatalkora[szerkesztés]

1943. június 27-én Szombathelyen szentelték pappá. Első kápláni helyét Letenyén kapta, 1943-46 között, majd Vasszentmihályon káplán 1946-tól 1949-ig. Ezután adminisztrátori kinevezést kap Alsószölnökre, ahonnan a hívei figyelmeztetésére, miszerint az Államvédelmi Hatóság a letartóztatására készül 1950. június 12-én disszidál. Németországban, a Müncheni Egyházmegyébe fogadják be, és 1950-től 1952. március 20-ig a Landshut-i magyar hívek lelkipásztori gondozásával megbízott káplán. 1952. március 31-én vándorol ki az Amerikai Egyesült Államokba.

Az Egyesült Államokban[szerkesztés]

Az Egyesült Államokban először 1952. április 17-én kap kápláni kinevezést, Newportba, mely megbízását 1953. június 13-ig tölti be, majd 1953. június 20-tól 1956. szeptember 1-ig Bay City, Michigan káplánja, 1956. szeptemberétől 1958. májusáig Chesaning, Michigan, 1958. májusától egy évig Saginaw, Michigan káplánja. Első plébánosi kinevezését 1959. májusában kapja, tizenegy évig a Whittemore-i St. James Church, aztán pedig Harbor Beach-ban egy német–lengyel egyházközség plébánosa volt. Közben 1963-ban egyházjogi helyzete is tisztázódik, mivel inkardinálódik a Saginaw-i egyházmegyébe, ahol több alkalommal is az egyházmegyei papi tanács tagja, valamint 1976-tól püspöki vikárius. Az Egyesült Államok állampolgársági esküjét 1958. augusztus 28-án teszi le.

1978-ban, Dunay Antal atya halála után vette át a Szent István plébániát, amelyet 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig szolgált az ő csöndes, reflektorfényt kerülő módján. Mivel más egyházmegyés volt, ezért a püspöke először két évre engedi el, majd ezt újra meghosszabbítja két évvel. Ez után az új püspök Kenneth Edward Untener[1] engedi el véglegesen, arra hivatkozva, hogy ő maga is magyar származású.  

Rev. Török Béla idejére esik a plébánia körüli település demográfiai arculatának megváltozása, aminek következményeképpen sok hívő hagyta el a plébániát. Nyugdíjas éveit otthon, a nyugati határ mentén családja körében töltötte. 1998. február 22-én halt meg a burgenlandi Rechnitzben. A szombathelyi Szent Kvirin (szalézi) templomban nyugszik, Isten Szolgája Brenner János közelében, közvetlenül a templom alapító szalézi atyák mellett. Ebben a templomban nyugszik édesanyja is.

Barátsága Mécs Lászlóval[szerkesztés]

Mécs László papköltő közeli barátja volt, sok verset kapott kéziratban tőle. Az egyiket, az Ökörszem lett a Kékmadárból című verset a költő így dedikálta: „Török Bélának Amerikába küldöm az Ökörszemet Béla napra, 1970. ápr., a szeretet küldeményeként.”

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. Írta és szerk. Somogyi Ferenc. Közzéteszi Nádas János. Cleveland, Árpád Akadémia, 1982.
  • Ausztrália és Új-Zéland magyar világa. Főszerk. Dr. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó, 2005.
  • A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeáll. az Országos Ösztöndíjtanács. Bp., 1927-1944. Kir. M. Egyetemi Nyomda.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Nemzetőr c. lap ; 1975/299.; 1980/363
  • Krónika (Toronto) ; 1980/3. (Jani I.)
  • Magyar Élet (Melbourne) ; 1993/36. (Szőcs Z.)

Jegyzetek[szerkesztés]