Tölgyfapohók

Tölgyfapohók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Szövőlepkefélék;
Nem:	Lasiocampa;
Tudományos név
	Lasiocampa quercus; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tölgyfapohók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyfapohók témájú médiaállományokat és Tölgyfapohók témájú kategóriát.

A tölgyfapohók (Lasiocampa quercus) a szövőlepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, bokrokon, cserjéken élő lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A tölgyfapohók szárnyfesztávolsága a hímek esetében 5-6 cm; a nőstényeknél 6-8 cm. A hímek tora sötétebb-, feje és potroha világosabb barna. Mind az elülső, mind a hátsó szárnyak belső fele barna, ennek határán széles sárga harántsáv húzódik, amelynek külső széle lehet élesebb vagy átmenettel folyhat át a szintén barna szegélybe. A harántsáv derék- vagy tompaszögben érinti a szárny első élét. A szegélyben az erek sötétebb barnával lehetnek kiemelve. Az elülső szárny közepén kerek, sötétbarna keretű, fehér folt látható. A szárnyak fonákja fénytelen, a belső fél barna vagy sárgásbarna, a fehér folt halvány. Szegélyük sárga, a a peremen és a csúcsokon barna vagy barnás. Az elülső szárny rojtja barna, a hátulsóé élénksárga.

A nőstények szárnya nyújtottabb. Alapszínük világosabb, barnássárga vagy középsárga. A szárnyak harántsávjai halványabbak, keskenyebbek. A fonák csaknem egyenletesen sárga, a belső tér kissé barnás. A szárnyak rojtja barnássárga, illetve sárga.

Változékonysága nem számottevő.

Petéi tojásdadok, eleinte fehéresek, majd barnásak.

Hernyója fiatalon kékes színű, hátán narancssárga, szögletes foltsorral. A kifejlett hernyó szürkéssárga, szelvényközei feketék. Oldalain egy-egy fehéres szakadozott sáv látható. Szőrei barnák, bőrre kerülve gyulladást is okozhatnak. Bábja feketésbarna, szelvényközei világosabbak

Hasonló fajok[szerkesztés]

A lóherepohókkal téveszthető össze.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában, Nyugat-Ázsiában és Nyugat-Szibériában honos. Európában főleg Skandináviában és a hegyekben gyakori. Magyarországon országszerte mindenütt előfordulhat.

Életmódja[szerkesztés]

Ártéri ligetekben, bozótosokban, nyílt erdőkben, bokros réteken fordul elő. A magashegységekben is gyakori 2300 méteres magasságig, a törpecserjés régiókban a leggyakoribb lepkék egyike.

Évente egy nemzedéke nő fel, imágóit június-augusztusban lehet látni. A hímek nappal, a nőstények éjszaka aktívak, a mesterséges fény vonzza őket. Hernyója különféle bokrok, cserjék, kisebb fák (fűz, éger, tölgy, szeder, málna, áfonya, csarab) leveleivel táplálkozik. A fiatal hernyó áttelel és júniusban az avarban sűrű szövésű gubójában bebábozódik. Az imágó általában néhány héten belül kikel, de néha a báb évekig is elfekszik.

A hegyekben életciklusa kétéves, előbb a fiatal hernyó, majd a báb telel át. Az imágók május végétől júliusig repülnek és a nőstények nappal is aktívak.

Magyarországon nem védett.