Társas vadászat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vadászat egyéni vadászat és társas vadászat formájában történhet. A vadászati törvény[1] alapján a három vagy több vadász részvételével tartott vadászat társas vadászatnak minősül.[2] A leggyakoribb társas vadászatok a terelés, az apróvad vagy vaddisznó hajtása. Az egyes vadfajok vadászatának formáját a vadgazdálkodásért felelős miniszter a vadászati törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.[3]

Ennek megfelelően társasvadászatnak minősül a nagyvad terelővadászata és hajtóvadászata, az apróvad keresővadászata, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának (terelés vagy riglizés) minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.

Apróvad vadászatán hasznos apróvadfajok[4] és az egyéb apróvadfajok[5] ejthetőek el. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímszarvastehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az egyéb apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).

Források[szerkesztés]

  1. 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.)
  2. Vtv. 70. § (1) b) bekezdés
  3. 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól (Vhr.)
  4. Vhr. 1. § ba) bekezdés
  5. Vhr. 1. § bb) bekezdés