Szuszuman
| Szuszuman (Сусуман) | |||
 | |||
| Közép-Szuszuman látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Magadani terület | ||
| Alapítás éve | 1936 | ||
| Irányítószám | 686310 | ||
| Körzethívószám | 41345 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4152 fő (2025)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28 km² | ||
| Időzóna | VLAT (UTC+10) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szuszuman
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 62° 46′ 51″, k. h. 148° 09′ 14″62.780833°N 148.153889°EKoordináták: é. sz. 62° 46′ 51″, k. h. 148° 09′ 14″62.780833°N 148.153889°E | |||
Szuszuman
Pozíció a Magadani terület térképén
| |||
| Szuszuman weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuszuman témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.svg)
Szuszuman (oroszul: Сусуман) város Oroszországban, a Magadani területen; a Szuszumani járás székhelye.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város a Bereljoh partján, a Szuszuman folyó torkolata közelében fekszik, 650 km-re Magadantól. Itt halad át a Magadan és Jakutszk közötti R504-es „Kolima” főút, melyet régen a „csontok útjá”-nak is neveztek.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1936-ban alapították és az azonos nevű folyóról nevezték el. 1938-ban jelentősen bővítették, és Szuszuman az aranybányászat központja lett. Nyugati része a Dalsztroj nevű szervezet irányítása alá került. Később a Gulag-rendszerhez tartozó munkatáborok foglyaival végeztették az ipari tevékenységeket, köztük az aranybányászatot is. 1949-től 1956-ig a település a Szovjetunió egyik legnagyobb munkatáborközpontja volt Zaplag néven, ez idő alatt több mint 16 500 fogoly dolgozott a területen.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1959 | 13 310 |
| 1970 | 12 643 |
| 1979 | 16 025 |
| 1989 | 18 000 |
| 1996 | 10 400 |
| 1998 | 9600 |
| 2000 | 8900 |
| 2001 | 8800 |
| 2002 | 7833 |
| 2005 | 7200 |
| 2006 | 6900 |
| 2007 | 6500 |
| 2008 | 6300 |
| 2009 | 6031 |
| 2010 | 5855 |
| 2012 | 5560 |
| 2013 | 5313 |
| 2014 | 5157 |
A népesség 1989 óta folyamatosan csökkent: míg 1996-ban Szuszumannak még 10 400 lakosa volt, 2014-re lakossága az egykori népesség felét sem érte el.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város a Kolima-vidék aranybányászatának központja volt, gazdasága főleg ezen az ipari tevékenységen alapult.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szuszumani repülőtérről hetente négyszer indulnak járatok Magadanba.
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szuszuman szubarktikus éghajlatára rendkívül hideg, száraz tél és rövid, nagyon enyhe nyár jellemző. A város a Föld egyik leghidegebb állandóan lakott települése, az évi középhőmérséklet −12,5 °C.
Nevezetes emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jefim Sifrin - énekes, humorista
- Vjacseszlav Jakovlev - a Szovjetunió háromszoros ökölvívóbajnoka
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2025 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2025. április 25.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Susuman című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сусуман című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.