Szlovákia forrásának megtekintése

{{Ország infobox
 | teljes név = Szlovák Köztársaság
 | saját név = ''Slovenská republika {{forrásnyelv|szlovák}}''
 | zászló = Flag of Slovakia.svg{{!}}border
 | címer = Coat of Arms of Slovakia.svg
 | himnusz = [[Szlovákia himnusza|Nad Tatrou sa blýska]][[Fájl:Nad Tatrou sa blýska.ogg|középre]]
 | térkép = EU-Slovakia.svg
 | főváros = [[Pozsony]]
 | szélességi fok = 48
 | szélességi ívperc = 9
 | szélesség = É
 | hosszúsági fok = 17
 | hosszúsági ívperc = 7
 | hosszúság = K
 | államforma = [[köztársaság|parlamentáris köztársaság]]
 | vezető cím 1 = '''[[Szlovákia államfőinek listája|Köztársasági elnök]]'''
 | vezető név 1 = [[Peter Pellegrini]]
 | vezető cím 2 = '''[[Szlovákia kormányfőinek listája|Miniszterelnök]]'''
 | vezető név 2 = [[Robert Fico]]<ref>{{Cite web |title=
Robert Fico po štvrtý raz premiérom: Som tu a pri sile |url=https://plus7dni.pluska.sk/domov/robert-fico-stvrty-raz-premierom-som-tu-pri-sile |work=Plus 7.sk |date=2023-10-25 |accessdate=2023-10-25 |language=sk}}</ref><ref>{{Cite web |title=Fico elfoglalhatja a kormányfői széket |url=https://ujszo.com/kozelet/fico-elfoglalhatja-a-kormanyfoi-szeket |work=ujszó.com |date=2023-10-25 |accessdate=2023-10-25}}</ref>
 | hivatalos nyelv = [[Szlovák nyelv|szlovák]]
 | beszélt nyelvek = [[Magyar nyelv|magyar]], [[Cigány nyelv|cigány]], [[Cseh nyelv|cseh]]
 |elődállamok = [[Csehszlovákia]]
 |utódállamok = 
 | szuverenitás típusa = [[Függetlenség (jog)|Függetlenség]]
 | szuverenitás megnevezése = [[1993]]. [[január 1.]]
 | EU-csatlakozás = [[2004]]. [[május 1.]]
 | tagság = <!-- a Wikidatából jön, ott teljes lista van-->
 | népességrangsorban = 115
 | becsült népesség = 5 458 000<ref>[https://slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/themes/demography/population/news/!ut/p/z1/tVRbd6IwEP4rffEREgiX0De0LVrdVqWo8NITISorEMpF6v76DeDprr1g92E9nhOdfDPzzTczAR5YAS8hh3BLipAlJOL_XU97nukj3O9LJsT9hQxH-sNcGs9m1lhSwLIBDCxzqOgTCPHEUuHIHDpzY4YQNBHwvuMPv_iY8Hv-HQCvO_wCeMDzkyItdsBl65zsBJoIYbIRyL7oQf6DZTFX45BQIU8zcjj24CGnxZ6fKlJ1ZaMYgow0IihYVgUjWOuCJGvE0H2iyAapw6d-GACXSqqPJewLVCe-oBBCORpSQUFY2kiBJAdQel8O7E8QHN2P7Yfh4E62HLUp586eyqahWIOb-eMdHD0NZGxPNBm--XcAuvwtrbudjzfKeTs-0uvOzxNcbKfXCXH0E6ArxSWRWkDXzF6amhZgzmYze7JYQGsh8xRIsuCD43BVtAuAJw3cAy9cx2LlxyIUIUR8VrCBFKxBTVMNVC-emawR3gIvoxua0UwsM76Pu6JI8-se7EGaiFW4D1MahERk2bYHP3PasbwAq_dYYNMEuLxX-pfNlHSwPIS0Ak5Sb0AE7H8c5SE8L1LHOkS6jhVZMTQVNSWGP19ePJMvIEsK-sqJ_o8N5Cy2EVu3r1mtXyNfVVViTc5ncQ9GrCjzHswpyfwd8F5Kmh3BKmVpGTUv4bc9I-aTiIJVvj_Ju5hMT4PszBVo6vf9_lS7QY9QawVtUtnldkvzOtFtQtYRDZ7nNAloxmNwSM7KzKeDWqKkeGABPb_1WUpHwUfbmaXMQuC2JAc8Cs2u2xr5VUSOrGzi8n7wslKWFSQS7QZ81aKvptwY0eJqGSYBq5o38w-fr_0-pd8yavO7f2nMjdzQLNfr6TzJ6dbTmu8Fe1wfwI2K7K1MHi2NHceJMTqGYSjs57fz4a8JXQrWYI1_FPiIokPMb8-_1TA2fwM0eHjd/dz/d5/L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/]</ref>
 | becsült népesség éve = [[2020]]
 | népsűrűség = 114
 | népsűrűség forrás = [https://www.worldometers.info/world-population/slovakia-population/ Worldometers 2022]
 | GDP = 132,4 milliárd [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP megjegyzés = [[2015]] (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]])
 | GDP-rangsorban = 58
 | GDP vásárlóerő-paritás = 120,360 milliárd [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP per fő = 20.495 [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP per fő rangsorban = 64
 | GDP per fő vásárlóerő-paritás = 38 321 [[amerikai dollár|USD]]
 | HDI = 0,856
 | HDI év = 2007
 | HDI rangsorban = 42
 | HDI kategória = Magas
 | terület = 49 036
 | területi rangsorban = 130
 | időzóna = CET
 | eltérés UTC-től = +1
 | nyári időzóna = CEST
 | eltérés UTC-től nyáron = +2
 | pénznem = [[euró]]
 | pénznem ISO-kódja = EUR
 | internet TLD = sk
 | gépkocsijel = SK
 | hívókód = 421
 | zászló_méret = 130px
 | címer_méret = 70px
 | fekvés_méret = 250px
 | népszámlálás_éve = [[2021]]
 | népszámlálás = 5 452 025<ref>[https://slovak.statistics.sk/wps/portal/ext/products/informationmessages/inf_sprava_detail/!ut/p/z1/tVTBcqJAEP2VXDziNAwykBuaBI1uohKMckkNMCorMARQ4379DmDtxiRi9rCWVaM9r7tfv-4e5KI5chO6C1e0CHlCI_F_4WovEzLQu13ZBOiOMAzuh_ZDv3enWE4HPVeAnmX2VTIC0EdWBwZm35kaE4zBxMh97693ZwoMyMNUHk4m1lBWj_5w5mPC9_wbAG4z_xlykesnRVqs0YJ7OV1LLJHCZCnRTdEC8YNnsVBjlzApTzO6O7Rgl7NiI07sYaIRw5B8hWJJNTCWKGNUkgNiMFknzIdlGT71wwAtSEdWDJ8EEiZLXVKpqkqerhEJZFVhTAYmq-RjOZ_5us1q1f539lgxDdXq3Uwf72Dw1FN0e6QpAHLlf-7a0prb-XijNvqL8M35RYKL7XQbIQ45AppSXCJZA5pm9pLMNcCcTCb2aDYDa6aIFFi24MFxRNO0C4AnDd0jN_Ti9t6P29AGwKpi6AZWdQ00rWPgcvHMxMP6CrkZW7KMZe1tJvZxXRRpft2CFrCkvQ83YcqCkLZ5tmrBV05rnhdo_hGLbJaghegVOTtrshjGXcj2yEnKDYiQ_Y-j3IfTIolOABOiq4pqaB1clRj-fH11TbGAPCnYmyD6PzZQsFhF3Ktfs1K_Sr79ft8uyfk8bkHEi23egpzRzF8j93XLsgOapzzdRtVL-G3PiPs0Ymieb47yzkbj4yA7UxVMct_tjrUb_AhaLWiVyt6uViwvE90m1ItY8DJlScAyEUNAcr7NfNYrJUqKBx6w01ufp2wQfLadWLZZiBY1yZ6IwrLrukZxFdED31ZxRT9EWSnPChq17Qp8VaOvxsIYseLqOUwCvq_ezL98zvt9Sb9mVOdfvNNYGIWhWq6343mUc1FOa76R7GF5oEVUZH_KFNHS2HGcWMeHMAylzfR22v81Ys-S1fP0H4V-wNEuFren330_Nn8Di_zzdQ!!/dz/d5/L2dBISEvZ0FBIS9nQSEh/]</ref>
 | megjegyzés= 
}}

'''Szlovákia''', hivatalosan '''Szlovák Köztársaság''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Slovensko'', hivatalosan ''Slovenská republika'') [[Kelet-Közép-Európa|kelet-közép-európai]] [[állam]] a [[Kárpát-medence]] északi részén. Nyugatról [[Csehország]] és [[Ausztria]], délről [[Magyarország]], keletről [[Ukrajna]], északról pedig [[Lengyelország]] határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa [[Pozsony]] (''Bratislava''). Hosszú ideig a [[Magyar Királyság]] része volt, egészen az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlásáig. [[Csehszlovákia]] békés úton történő [[Csehszlovákia felbomlása|felbomlását]] követően 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét.

Az ország domborzata változatos, kétharmada hegyvidéki terület, ahol a [[Kárpátok]] északi ívének jelentős része található, amely túrázóknak és síelőknek egyaránt kedvelt célpont. A déli része síkabb, főként mezőgazdasági terület. A [[Kontinentális éghajlat|kontinentális]] mérsékelt éghajlati övezetben fekszik. Szlovákiában több nemzeti park is található, például a [[Szlovák Paradicsom Nemzeti Park|Szlovák Paradicsom]], amely egyedülálló mészkőszurdokairól és vízeséseiről híres.

Az országban jelentős számú [[Magyarok|magyar]] és [[cigányok|roma]] kisebbség él. A lakosság nagy része [[Római katolikus egyház|római katolikus]], de vannak [[Protestantizmus|protestáns]] (főként [[evangélikus kereszténység|evangélikus]]) és [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] közösségek is.

[[2004]] óta az [[Európai Unió]] tagja, majd [[2009]]-ben csatlakozott az [[Eurózóna|eurózónához]] is; továbbá a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], a [[Kereskedelmi Világszervezet|WTO]], az [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|OSCE]], az [[Európa Tanács]], a [[Visegrádi Együttműködés]] és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja, valamint része a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]].

== Földrajza ==
{{bővebben|Szlovákia földrajza}}

=== Domborzat ===
[[Fájl:Slovakia general relief map hu.svg|bélyegkép|jobbra|530px|Szlovákia domborzati és vízrajzi térképe]]
Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a [[Kárpátok]] foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a [[Tátra (hegység)|Tátra]] hegység csoportja, mely nyugat–keleti irányban, a következő részekből áll: [[Liptói-havasok]] vagy [[Liptói-havasok|Nyugati-Tátra]], az igazi magashegység a kristályos felépítésű [[Magas-Tátra]], mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a [[Gerlachfalvi-csúcs]] (2654,4&nbsp;m), valamint a [[Bélai-havasok]]. Az [[Alacsony-Tátra]] földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Három nagy síkság van az országban: az [[Erdőháti-alföld]] a [[Kis-Kárpátok]]tól nyugatra fekszik, a [[Duna menti alföld]] a [[Kisalföld]] [[Duna|Dunától]] északra eső folytatása, a [[Kelet-szlovákiai-alföld]] pedig a [[Bodrogköz]] északi folytatása.

Szlovákia határainak hossza 1652,2&nbsp;km, ebből Ukrajnával 97,8&nbsp;km, Magyarországgal 654,8&nbsp;km, Lengyelországgal 541,1&nbsp;km, Ausztriával 106,7&nbsp;km, Csehországgal 251,8&nbsp;km a közös.

=== Vízrajz ===
Az ország legnagyobb része a Duna [[vízgyűjtő terület]]e. Legfontosabb folyói maga a [[Duna]], aztán a [[Vág (folyó)|Vág]] és a [[Garam]], a [[Nyitra (folyó)|Nyitra]], az [[Ipoly]], a [[Hernád (folyó)|Hernád]] és a [[Bodrog (folyó)|Bodrog]]. A [[Szepes vármegye|Szepesség]] vizeit a [[Poprád (folyó)|Poprád-folyó]] gyűjti össze, a [[Dunajec]]be vezeti, amely a [[Visztula]] mellékfolyója. Így e terület vizei végső soron a [[Balti-tenger]]be jutnak.

A legtöbb természetes tó a [[Magas-Tátra|Magas-Tátrában]] található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a [[Csorba-tó]], [[Nagy-Hincó-tó]], [[Poprádi-tó]], [[Kriván alatti Zöld-tó|Zöld-tó]].

<!-- ez a [[Szlovákia földrajza]] cikkbe lenne való
'''Szlovákia folyói'''
<gallery>
Kép:Árva - Castle.jpg|[[Árva (folyó)]]
Kép:Bratislava sunset.jpg|[[Duna]]
Kép:Radvaň BB.JPG|[[Garam]]
Kép:Kysuca.jpg|[[Kiszuca]]
Kép:Morava austria slovakia.jpg|[[Morva]]
Kép:Nitra prievidza 1.jpg|[[Nyitra (folyó)|Nyitra]]
Kép:Poprad.jpg|[[Poprád (folyó)]]
Kép:Rieka Vah - Piestany.jpg|[[Vág]]
</gallery>-->

=== Éghajlat ===
Mérsékelten [[Kontinentális éghajlat|szárazföldi éghajlatát]] erőteljes hőingadozások jellemzik, a hideg telet hűvös nyár követi (kivétel az alföld), a csapadék mennyisége bőséges, a Tátrában a 2000&nbsp;mm-t is meghaladja.

=== Élővilág ===
[[Fájl:Zamagurze Spiskie a1.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Magas-Tátra]]]]
[[Fájl:Längste Autobahnbrück in der Slowakei in der nähe von Liptovský Ján.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Szentiván (Szlovákia)|Szentiván]]]]
[[Fájl:Ipolyság012.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az [[Ipoly]] [[Ipolyság]]nál]]

A hegyvidéki területeken előforduló [[barnamedve]] becslések szerinti egyedszáma 500-800. A csekély számban előforduló, azonban súlyos sérüléseket okozó medvetámadások óvatosságra intik a hegyvidéken túrázókat. A Tátrában ritkán előfordul a [[hiúz]] is. [[Szirti sas]]ok a [[Pieninek]]ben fordulnak elő. A [[Szlovák Paradicsom Nemzeti Park]]ban szaporodik a [[zerge]], a [[siketfajd]], a [[nyírfajd]] és a Tátrában őshonos [[mormota]]. A sziklás területek lakója a [[Bagolyalakúak|szirti uhu]].

A lejjebb lévő dombvidékek és a síkságokon fordulnak elő a [[gímszarvas]] és az [[Európai őz|őz]]. A [[jegenyefenyő]]k övezetében élnek a [[süvöltő]]k. A [[Zsitva]] folyó mellett elterülő Kistapolcsány fölött él az [[európai bölény]] a nekik szánt [[rezervátum]]ban.

A [[Duna menti alföld]]ön (főleg [[Csallóköz]]ben és a [[Vág (folyó)|Vág]] mentén) előfordulnak a [[túzok]]ok, de egyedszáma kicsi és védett. Az országban évente körülbelül 1200 pár [[fehér gólya]] [[Szlovákia gólyaállománya|fészkel]]. Déli területeinek lomblevelű erdeiben előforduló [[európai dámvad]] egyedszáma 5000 körüli.

Egy 2000-ben végzett felmérés szerint az ország 1768 vadászterületén megközelítőleg {{szám|194000}} [[Nyúlfélék|nyúl]], {{szám|105000}} [[fácán]], {{szám|75000}} [[őz]], {{szám|33000}} [[Szarvas (állat)|szarvas]], {{szám|24000}} [[vaddisznó]] és {{szám|7000}} [[muflon]] él.

A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] őshonos, a [[középkor]]ban elsősorban a hegyvidéki területeken még gyakori előfordulású [[Szürke farkas|farkas]] a 18. század végére szinte teljesen kipusztult a [[Felvidék]]en. Számottevő mennyiségben csak a 20. század kezdetén jelent meg újra és növekvő egyedszáma a 21. század kezdetén már {{szám|1000}} körül volt.
{{lásd|:Kategória:Szlovákia állatvilága}}

=== Növényzet ===
Természetes növényzetét elsősorban fenyvesek (lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő) és lombhullató erdők alkotják. Terjedelmesek a legelők és kaszálók is.

=== Természetvédelem ===
Szlovákia területének 36%-át fedi erdő.<ref>{{Cite web |url=http://www.slovakiatravels.com/sections/Routes/nationalpark-en.php# |title=National parks in Slovakia:<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2009-08-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100228050753/http://www.slovakiatravels.com/sections/Routes/nationalpark-en.php# |archivedate=2010-02-28 }}</ref>

==== Nemzeti parkok ====
9 nemzeti parkot és 14 természetvédelmi területet szerveztek. Lásd még: [[Szlovákiai nemzeti parkok listája]]
<!--
{| align="center"
|{{Szlovákia-térkép}}
|}
(Nincs itt jó helyen ez a térkép, amely ráadásul még a domborzatot sem mutatja --pemm)
-->
<!-- ez egy "Szlovákia földrajza" szócikkbe való
=== Barlangok ===
<gallery>
Fájl:Demanova Cave of Freedom 24.jpg|A deménfalvi Szabadság-barlang
Fájl:Demanova Ice Cave 22.jpg|A deménfalvi jégbarlang
Fájl:Dobšinská Ice Cave.jpg|A dobsinai jégbarlang
Fájl:Domica Cave 29.jpg|Domica
Fájl:Driny Cave.jpg|Driny
Fájl:Ochtina Aragonite Cave 38.jpg|A martonházi aragonitbarlang
</gallery>
-->

==== Természeti világörökség ====
Az [[UNESCO]] Szlovákia két táját vette fel a természeti [[világörökség]]ek listájára:

* [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai]] (Magyarországgal közös). Ebből Szlovákia területére esik
** [[Baradla–Domica-barlangrendszer]];
** [[Vaddisznó-zsomboly]];
** [[Somodi-barlang]];
** [[Gombaszögi-barlang]] – [[Szilicei-jégbarlang]] rendszere;
** [[Körtvélyesi-barlang]];
** [[Jászói-barlang]];
** [[Krasznahorkai-barlang]];
** [[Martonházi-aragonitbarlang]];
** [[Óriás-zsomboly]];
** [[Köves-patak-barlang]] – [[Kunia-zsomboly]] rendszere;
** [[Hólyuk-barlang]];
** [[Csengő-zsomboly]];
** [[Dobsinai-jégbarlang]].
**Szilicei-jégbarlang
* [[A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei|A Kárpátok ősbükkösei]] (Ukrajnával közös). Szlovákiában a [[Polonina Nemzeti Park]] egy része tartozik a világörökség területébe.

== Történelem ==
{{bővebben|Szlovákia történelme}}

=== Határváltozások ===
[[Fájl:Slovakia borders1947 hu.svg|bélyegkép|balra|300px|A párizsi békeszerződésben érintett területek<br />'''1.''' [[Pozsonyi hídfő]], 1947-től Csehszlovákia<br />'''2.''' [[Jablonka]] és környéke 1924−39 között és 1945 óta Lengyelország<br />'''3.''' [[Nedec]] és környéke, 1924–39 között és 1945 óta Lengyelország<br />'''4.''' [[Csap (település)|Csap]], 1945 után Szovjetunió, majd Ukrajna<br />'''5.''' [[Lakárd]], 1945-től Csehszlovákia]]
[[Fájl:Slovakia borderHungary hu.svg|bélyegkép|balra|300px|A [[Jozef Tiso|Tiso]]-féle első önálló szlovák állam ([[1938]]–[[1944]]) területe a mai Szlovákián belül]]
Az [[1918]]-ban megszületett csehszlovák állam határait az első világháborút lezáró [[Párizs környéki békeszerződések]]ben rögzítették. Az új állam több tartományból állt, melyek közül kettőt, Szlovákiát (Slovensko) és a Kárpátaljai Ruszt (Podkarpatská Rus) az egykori Magyarország területéből szakítottak ki, ennek megfelelően déli határuk Magyarországnak a [[trianoni béke|trianoni békében]] meghatározott északi határvonala lett. A két tartomány Lengyelország felé eső, északi határa viszont nagyjából [[Magyarország]] korábbi északi határával esett egybe, attól csak az egykori [[Árva vármegye|Árva]] és [[Szepes vármegye|Szepes megyék]] területén tért el kissé, ezek egy részét Lengyelországnak juttatva. Szlovákia nyugati határa Ausztria felé, illetve északnyugati határa a Csehszlovákiához tartozó [[Morvaország]] és [[Szilézia|(cseh) Szilézia]] felé teljesen megegyezett az egykori magyar határral. Szlovákia keleti határát Podkarpatská Rus felé az [[Alföld]] peremvidékén a nyelvi-etnikai határvonal körül, a hegyvidéken azonban attól keletebbre húzták meg, így [[Ung vármegye]] területét felosztották, [[Zemplén vármegye|Zemplén]] viszont egészen Szlovákiához került.

A béketárgyaláson a nagykövetek tanácsa által megállapított csehszlovák–lengyel határral mindkét ország elégedetlen volt, ezért 1923–24-ben a két állam közötti tárgyalások alapján néhány falu átcsatolásával módosították azt. 1924-ben [[Somoskőújfalu]] visszakerült Magyarországhoz.

[[1938]] októberében Csehszlovákia nemzetközi döntőbírósági döntések alapján jelentős területeket vesztett Németországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szlovákia (és Kárpátukrajna) területéből a déli magyarlakta sávot lényegében az etnikai határnak megfelelően Magyarországhoz csatolták (elsőként [[Ipolyság]] került vissza), a Duna jobb partján [[Pozsony|Pozsonnyal]] szemben fekvő [[Pozsonyligetfalu]], illetve a Pozsony melletti Duna-balparti [[Dévény]] Németországhoz került, Lengyelország pedig visszakapta azt a területet, amit 23–24-ben adott át, azonban az akkor ezért kapott csereterületet megtartotta. Az [[első bécsi döntés]]sel Magyarországhoz került területen előbb katonai közigazgatást vezettek be, a lakosság elégedetlenségének ellenére.

[[Fájl:Czechoslovakia Poland Border adjustments 1919-1945 hu.svg |bélyegkép|jobbra|250px|Csehszlovák−lengyel határváltozások 1919–1945<br />'''1.''' [[Sziklaszoros]], [[Cserne (település)|Cserne]] és [[Fenyvesszoros]], 1938–39 Lengyelország<br />'''2.''' [[Alsólipnica]], 1918–24 Csehszlovákia, majd csere a '''4.''' területre<br />'''3.''' [[Jablonka]] és 10 másik község (Északkelet-[[Árva vármegye|Árva]]), 1918–39 és 1945-től Lengyelország<br />'''4.''' [[Hladovka]] és [[Szuchahora]] 1918-24 Lengyelország, majd csere a '''2.''' területre<br />'''5.''' [[Tengerszem-csúcs]], 1902-ben Magyarországtól Ausztriához, 1918-tól Lengyelország<br />'''6.''' [[Javorina (Poprádi járás)|Javorina]], 1918–19 és 1938–39-ben Lengyelország<br />'''7.''' [[Nedec]] és 12 másik község (Északnyugat-[[Szepes vármegye|Szepes]]) 1918–39 és 1945-től Lengyelország<br />'''8.''' [[Erdős]] 1918–19 és 1938–39 Lengyelország]]

[[1939]] márciusában került sor Csehszlovákia teljes felszámolására és az első szlovák állam megalakulására. Ez azonban önálló államnak nem mondható, mert katonai, gazdasági és politikai értelemben egyaránt Németországtól függő [[bábállam]] volt. Ekkor Kárpátukrajnát Magyarország szállta meg, helyreállítva az ezeréves közigazgatási rendszert, majd a magyar csapatok keletről behatoltak Szlovákia ruszinok lakta északkeleti területére is, és egy sávot a magyar uralom alatt Kárpátalja néven visszaszervezett területhez csatoltak.

1939 szeptemberében, Lengyelországnak a második világháború kitörését jelentő német lerohanása után ismét fordult a kocka, a lengyel–szlovák területi viták Szlovákia javára dőltek el: az ország északon az egész 1920 előtti magyar területet megszerezte Árva és Szepes vármegyék vidékén.

A [[második világháború]] végén, 1945-ben a [[csehszlovák–szovjet szerződés|moszkvai szerződésben]] Kárpátalját átadták a [[Szovjetunió]]nak, azon belül az Ukrán SZSZK-nak. A csehszlovák–szovjet határ az északi, hegyvidéki szakaszán megegyezett a Csehszlovákián belüli szlovák–kárpátukrán határral, Ungvártól délre, az alföldi részen azonban lényegében egy egyenes vonalat húztak a térképen a Tiszáig. Ennek következtében egy kis terület Kárpátukrajnától Szlovákiához került '''(5),''' egy valamivel nagyobb rész viszont Szlovákiától Ukrajnához '''(4).'''

A második világháborút lezáró párizsi békeszerződés alapján Kárpátaljától eltekintve helyreállt Csehszlovákia 1938 előtti területe, de a pozsonyi hídfő három községét ([[Dunacsún]], [[Horvátjárfalu]], [[Oroszvár]], '''1)''' csatolták Magyarországtól Szlovákiához. Szlovákia északi határa az 1923–24-es csehszlovák–lengyel egyezménnyel megállapított vonalra került ismét '''(2, 3).'''

== Államszervezet és közigazgatás ==
=== Alkotmány, államforma ===
[[Szlovákia alkotmánya]] értelmében szuverén és [[Demokrácia|demokratikus]] [[jogállam]], amely egyetlen [[Ideológia|ideológián]] vagy valláson sem alapul. Államformáját tekintve [[Köztársaság|parlamentáris köztársaság]]. Politikai rendszere az alkotmány értelmében működik. Az alkotmányt [[1992]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] ratifikálták ([[szeptember 1.|szeptember 1]]-je az alkotmány napja), életbe 1992. [[Október 1.|október 1-jén]] (néhány rész pedig 1993. január 1-jén) lépett. Felépítését tekintve preambulumból és kilenc fejezetbe sorolt 156 cikkelyből áll. Módosításához vagy kibővítéséhez a parlamentben háromötödös többség szükséges, ez eddig nyolcszor történt meg.

=== Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
[[Fájl:Bratislava, Parlament, Slovensko.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának [[pozsony]]i épülete]]

Az alkotmányban foglaltak alapján az ország egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve [[A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa|Nemzeti Tanács]]. Százötven tagját a szlovák állampolgárok négy évre választják arányos, közvetlen, titkos szavazáson. Jogköréből adódóan alkotmányozhat, alkotmányt módosíthat, törvényeket hozhat, felügyeli azok betartatását, szavaz az éves költségvetésről, nemzetközi szerződéseket fogadhat el, ellenőrzi a kormány munkáját, háborút indíthat és békét köthet. A Nemzeti Tanács bizalmatlansági indítványt fogadhat el a kormánnyal szemben, amely esetben a kormány megbízatását a köztársasági elnök visszavonja. Az [[2020-as szlovákiai parlamenti választás|utolsó parlamenti választásokat]] [[2020]]. [[Február 29.|február 29]]-én tartották. A parlamenti képviselők büntetőjogi [[Mentelmi jog|mentelmi jogát]] 2012 szeptemberében megszüntették.

A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a [[Kormány (állami szerv)|kormány]], melynek tagjai a [[miniszterelnök]], helyettese és a miniszterek. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki. A kormányfő javaslatára az elnök nevezi ki és hívja vissza a kormány többi tagját is. Az egész kormány tetteiért a Nemzeti Tanácsnak felel. Ha a Tanács megvonja bizalmát a kormánytól, az elnöknek kötelessége visszavonni a kormány megbízatását. Az alkotmányban foglaltak értelmében a kormány feladata a törvények végrehajtása, új törvények és a költségvetés javaslása, emellett dönt az országot érintő bel- és külpolitikai kérdésekben.
A Szlovák köztársaság jelenlegi miniszterelnöke [[Robert Fico]] (lásd: [[Negyedik Fico-kormány]])

Az igazságszolgáltatás élén a [[Legfelsőbb Bíróság]] áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az elsőfokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az [[Alkotmánybíróság]][http://www.concourt.sk/A/a_index.htm] ügyel, amelynek székhelye [[Kassa|Kassán]] található. Az [[Alkotmánybíróság]] tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a [[köztársasági elnök]] választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye [[Bazin]]ban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami itt azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

=== Közigazgatási beosztás ===
{{Fő|Szlovákia közigazgatása}}
{{Fő|Szlovák kerületek zászlóinak képtára}}
Szlovákia az [[1996]]-os közigazgatási reform óta 8 kerületre ''(kraj)'', azon belül összesen 79 járásra ''(okres)'' oszlik. Az ország területén 2002-ben 2891 [[község]] volt, melyek közül 138 [[város]].

[[Fájl:Kraje Slovenska-hu.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Szlovákia kerületei]]
[[Fájl:Okresy97 Slovakia hu.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Szlovákia járásai]]
{| cellpadding="5" {{Széptáblázat}}
|-
!
!Címer
! Kerület
! Székhely
!Népesség (2021)<ref>{{Cite web |title=SODB2021 - Obyvatelia - Základné výsledky |url=https://www.scitanie.sk/obyvatelia/zakladne-vysledky/pocet-obyvatelov/SR/SK0/KR |work=www.scitanie.sk |accessdate=2024-04-12}}</ref>
|-
|1
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Bratislava_Region.svg|35px]]
|[[Pozsonyi kerület|Pozsonyi]] ''(Bratislavský kraj)''
|[[Pozsony]] ''(Bratislava)''
|719 537
|-
|2
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Trenčín_Region.svg|35px]]
|[[Nagyszombati kerület|Nagyszombati]] ''(Trnavský kraj)''
|[[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]] ''(Trnava)''
|566 008
|-
|3
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Nitra_Region.svg|35px]]
|[[Nyitrai kerület|Nyitrai]] ''(Nitriansky kraj)''
|[[Nyitra (település)|Nyitra]] ''(Nitra)''
|677 900
|-
|4
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Trenčín_Region.svg|35px]]
|[[Trencséni kerület|Trencséni]] ''(Trenčiansky kraj)''
|[[Trencsén]] ''(Trenčín)''
|577 464
|-
|5
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Žilina_Region.svg|35x35px]]
|[[Zsolnai kerület|Zsolnai]] ''(Žilinský kraj)''
|[[Zsolna]] ''(Žilina)''
|691 613
|-
|6
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Banská_Bystrica_Region.svg|35px]]
|[[Besztercebányai kerület|Besztercebányai]] ''(Banskobystrický kraj)''
|[[Besztercebánya]] ''(Banská Bystrica)''
|625 601
|-
|7
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Košice_Region.svg|35px]]
|[[Kassai kerület|Kassai]] ''(Košický kraj)''
|[[Kassa]] ''(Košice)''
|782 216
|-
|8
|[[Fájl:Coat_of_Arms_of_Prešov_Region.svg|35px]]
|[[Eperjesi kerület|Eperjesi]] ''(Prešovský kraj)''
|[[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]] ''(Prešov)''
|808 931
|}
A zárójelben a [[Szlovák nyelv|szlovák]] elnevezés áll.

=== Politikai pártok ===
Legjelentősebb politikai pártok:

{| class="wikitable" width="80%"
|-
! Név
! A [[2020-as szlovákiai parlamenti választás|2020-as választáson]] <br />elért eredmény százalékban
! Mandátumok száma
|- style="text-align:center;"
|[[Egyszerű Emberek és Független Személyiségek]] (OL'aNO)
| 25,02
| 53
|- style="text-align:center;"
|[[Irány – Szociáldemokrácia|Irány-Szociáldemokrácia]] (Smer)
| 18,29
| 38
|- style="text-align:center;"
|[[Család Vagyunk|Család Vagyunk - Boris Kollár]] (SR)
| 8,24
| 17
|- style="text-align:center;"
|[[Kotleba – A Mi Szlovákiánk Néppárt|Kotleba - A Mi Szlovákiánk Néppárt]] (ĽSNS)
| 7,97
| 17
|-
|[[Szabadság és Szolidaritás]] (SaS)
|6,22
|13
|-
|[[Az Emberekért (szlovák párt)|Az Emberekért]] (Za L'udi)
|5,77
|12
|}

=== Védelmi rendszer ===
{{bővebben|Szlovákia hadereje}}

== Népesség ==

[[Fájl:Population density in Slovakia hu.png|thumb|265px|Szlovákia népsűrűsége 2019-ben]]

=== Általános adatok ===
* Népesség: 5 443 969 (2020)
* Népsűrűség: 111,45 fő/km<sup>2</sup>
* Születéskor várható élettartam: férfiak 71,5 év, nők 79,5 év
* 0–14 éves korig terjedő lakosság: 14,6%,
* 15–64 éves korig terjedő lakosság: 47,2%,
* 65 év feletti lakosság: 38,2%
* Népességnövekedés: 0,143%
* Városi lakosság aránya: 58,8%
* Írástudatlanság: 1%

=== Népességének változása ===
{{népességdiagram}}

=== Legnépesebb települések ===
{{bővebben|Szlovákia városai}}
Zárójelben a [[Szlovák nyelv|szlovák]] elnevezés áll.
{| class="wikitable" align="center" width="780"
! style="background: #F0F0F0" |
! style="background: #F0F0F0" | Város
! style="background: #F0F0F0" | Népesség (fő)
! style="background: #F0F0F0" | Kerület
| rowspan="13" align="center" | [[Fájl:Bratislava Panorama R01.jpg|bélyegkép|center|150px|Pozsony]] [[Fájl:Kosice - State Theatre and Main Street.JPG|bélyegkép|center|150px|Kassa]] [[Fájl:Banská Bystrica - Námestie SNP by night.jpg|bélyegkép|center|150px|Besztercebánya]] [[Fájl:Svatopluks Square.JPG|bélyegkép|center|150px|Nyitra]]
|-
| align="center" width="5%" | 1. || width="50%" | [[Fájl:Coat of Arms of Bratislava.svg|30px]] [[Pozsony]] ''(Bratislava)'' || align="center" width="15%" | {{szám|{{Népesség/Pozsony|szám}}}} || width="35%" | [[Pozsonyi kerület]]
|-
| align="center" | 2. || [[Fájl:Coat of Arms of Košice.svg|36px]] [[Kassa]] ''(Košice)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Kassa|szám}}}} || [[Kassai kerület]]
|-
| align="center" | 3. || [[Fájl:Coat of Arms of Prešov.svg|36px]] [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]] ''(Prešov)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Eperjes (Szlovákia)|szám}}}} || [[Eperjesi kerület]]
|-
| align="center" | 4. || [[Fájl:Coat of Arms of Žilina.svg|36px]] [[Zsolna]] ''(Žilina)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Zsolna|szám}}}} || [[Zsolnai kerület]]
|-
| align="center" | 5. || [[Fájl:Coat of Arms of Banská Bystrica.svg|36px]] [[Besztercebánya]] ''(Banská Bystrica)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Besztercebánya|szám}}}} || [[Besztercebányai kerület]]
|-
| align="center" | 6. || [[Fájl:Coat of Arms of Nitra.svg|36px]] [[Nyitra (település)|Nyitra]] ''(Nitra)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Nyitra (település)|szám}}}} || [[Nyitrai kerület]]
|-
| align="center" | 7. || [[Fájl:Coat of Arms of Trnava.svg|36px]] [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]] ''(Trnava)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Nagyszombat|szám}}}} || [[Nagyszombati kerület]]
|-
| align="center" | 8. || [[Fájl:Coat of Arms of Martin.svg|36px]] [[Turócszentmárton]] ''(Martin)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Turócszentmárton|szám}}}} || [[Zsolnai kerület]]
|-
| align="center" | 9. || [[Fájl:Coat of Arms of Trenčín.svg|36px]] [[Trencsén]] ''(Trenčín)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Trencsén|szám}}}} || [[Trencséni kerület]]
|-
| align="center" | 10. || [[Fájl:Coat of Arms of Poprad.svg|36px]] [[Poprád (település)|Poprád]] ''(Poprad)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Poprád (település)|szám}}}} || [[Eperjesi kerület]]
|-
| align="center" | 11. || [[Fájl:Coat of Arms of Prievidza.svg|36px]] [[Privigye]] ''(Prievidza)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Privigye|szám}}}} || [[Trencséni kerület]]
|-
| align="center" | 12. || [[Fájl:Coat of Arms of Zvolen.svg|36px]] [[Zólyom]] ''(Zvolen)'' || align="center" | {{szám|{{Népesség/Zólyom|szám}}}} || [[Besztercebányai kerület]]
|}

Szlovákiában 138 [[város]] található.

=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
{{fő|Szlovákiai kisebbségek}}
{{fő|Szlovákiai magyarok}}

[[Fájl:Slovakia 2021 Hungarians hu.png|bélyeg|265px|A magyar lakosság aránya Szlovákiában 2021-ben]]
[[Fájl:Census1880 hu.png|bélyeg|265px|A mai Szlovákia akkor még Magyarországhoz tartozó területének nemzetiségi térképe 1880-ban (anakronisztikus államhatárokkal)]]
* Hivatalos nyelv a [[Szlovák nyelv|szlovák]].
* Népek a legutóbbi, 2011. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: [[Szlovákok|szlovák]] 80,7%, [[magyarok|magyar]] 8,5%, [[cigányok|cigány]] 2,0%, [[csehek|cseh]] 0,6%, [[ruszinok|ruszin]] 0,6%, [[Ukránok|ukrán]] 0,1%, [[lengyelek|lengyel]] 0,1%, [[Morvák|morva]] 0,1%, [[Németek|német]] 0,1%, egyéb 1,3%.<ref>[http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/prezentacia-vybranych-vysledkov-SODB-2011.pdf Prezentácia prvých výsledkov - Sčítanie obyvateľov, domov a bytov 2011]{{Halott link|url=http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/prezentacia-vybranych-vysledkov-SODB-2011.pdf |date=2018-11 }}</ref><ref>[http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/Table-101.pdf Nemzetiségi megoszlás]{{Halott link|url=http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/Table-101.pdf |date=2018-11 }}</ref>

:Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300&nbsp;000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500&nbsp;000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. {[http://www.mtaki.hu/docs/lokalis_cigany_kozossegek_gomorben/pronai_csaba_lokalis_cigany_kozossegek_pronai_csaba_eloszo.pdf] {{Wayback|url=http://www.mtaki.hu/docs/lokalis_cigany_kozossegek_gomorben/pronai_csaba_lokalis_cigany_kozossegek_pronai_csaba_eloszo.pdf |date=20070927050133 }}}{[http://www.mtaki.hu/docs/lokalis_cigany_kozossegek_gomorben/pronai_csaba_lokalis_cigany_kozossegek_arne_b_man_szlovakiai_romologiai_kutatasok.pdf] {{Wayback|url=http://www.mtaki.hu/docs/lokalis_cigany_kozossegek_gomorben/pronai_csaba_lokalis_cigany_kozossegek_arne_b_man_szlovakiai_romologiai_kutatasok.pdf |date=20070927051020 }}} {[http://www.europeer.hu/kmedence/szlovakia040308.html]} {[https://web.archive.org/web/20070929050220/http://www.amarodrom.hu/archivum/2003/03/16.HTM]} {[https://web.archive.org/web/20070621091145/http://www.romapage.hu/hirek/hircentrum-forummal/article/108087/89/page/4/]}

* Vallások: [[Római katolikus egyház|római katolikus]] 62,0%, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] 5,9%, [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] 3,8%, [[Kálvinizmus|református]] 1,8%, [[Ortodox kereszténység|ortodox]] 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)
* Írásrendszer: [[latin ábécé]]

==== Szlovákiai magyarság ====
{{bővebben|Szlovákiai magyarok}}

Szlovákiában ma közel félmillió magyar él (mintegy 458 467, a teljes lakosság 8,5%-a), döntő többségük a szlovák-magyar határ menti sávban, legnagyobb számban a [[Csallóköz]]ben.

==== Szlovákiai cigányság ====
{{bővebben|Szlovákiai cigányok}}

A szlovákiai cigányság pontos számára csak becslések léteznek, mivel a cigányok egy része a népszámlálások során magát szlovákként, vagy [[Magyarcigányok|magyarként]] határozza meg. Sokak anyanyelve is már ezen két nyelv egyike. Szlovákiában a legutóbbi 2011-es népszámlálás alapján 105&nbsp;738 cigány él, ami 2%-ot tesz ki, ennél azonban a számukat minden elemző többre becsüli.

{|class="wikitable sortable" rules="all" cellspacing="0" cellpadding="4" style="border: 1px solid #999"
|-----
! No.
! Megye
! Népesség ([[2011]], fő)
! Cigányság lélekszáma (2011, fő, százalék)
|-----
|align="center" | 1 ||align="center" | [[Pozsonyi kerület]] ||align="center" | 602 436 ||align="center" | 767 (0,1%)
|-----
|align="center" | 2 ||align="center" | [[Nagyszombati kerület]] ||align="center" | 554 741 ||align="center" | 3048 (0,5%)
|-----
|align="center" | 3 ||align="center" | [[Trencséni kerület]] ||align="center" | 594 328 ||align="center" | 574 (0,1%)
|-----
|align="center" | 4 ||align="center" | [[Nyitrai kerület]] ||align="center" | 689 867 ||align="center" | 3987 (0,6%)
|-----
|align="center" | 5 ||align="center" | [[Zsolnai kerület]] ||align="center" | 688 851 ||align="center" | 2264 (0,3%)
|-----
|align="center" | 6 ||align="center" | [[Besztercebányai kerület]] ||align="center" | 660 563 ||align="center" | 15 525 (2,4%)
|-----
|align="center" | 7 ||align="center" | [[Eperjesi kerület]] ||align="center" | 814 527 ||align="center" | 43 097 (5,3%)
|-----
|align="center" | 8 ||align="center" | [[Kassai kerület]] ||align="center" | 791 723 ||align="center" | 36 476 (4,6%)
|-----
|}

== Gazdaság ==

{| class="infobox" style="{{float right}} font-size: 90%; border: 1px solid #999; width: 325px;"
|- style="background:#f5f5f5"
! colspan="3" | Gazdasági mutatók
|-
| [[Bruttó hazai termék|GDP]] (nominális) || 132,8 mrd $ <small>(2023)</small> || style="text-align:right;"|<ref>https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=SK</ref>
|-
| GDP növekedési ráta || 1,9% <small>(2024 Q2)</small> || style="text-align:right;"|<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/gdp-growth-annual</ref>
|-
| Egy főre jutó GDP ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) || 44 650 $ <small>(2023)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=SK&view=chart%2C</ref>
|-
| [[Államadósság]] || 74,4 mrd € <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="countryeconomy.com">https://countryeconomy.com/national-debt/slovakia</ref>
|-
| Államadóssági ráta || 56% <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="countryeconomy.com"/>
|-
| [[Infláció]] || 2,6% <small>(2024. július)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/inflation-cpi</ref>
|-
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 72% <small>(2024 Q2)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/employment-rate</ref>
|-
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 5,1% <small>(2024. július)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/unemployment-rate</ref>
|-
| [[Minimálbér]] || 750 € <small>(2024)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/minimum-wages</ref>
|-
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 4,9% <small>(2024 Q2)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/wage-growth</ref>
|-
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 4,25% <small>(2024. augusztus)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com">https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/indicators</ref>
|-
|SZJA || 25% <small>(2024)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com"/>
|-
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 20% <small>(2024)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/slovakia/sales-tax-rate</ref>
|-
|[[Társasági adó|TAO]] || 22% <small>(2024)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com"/>
|-
|}
[[Fájl:Nbs.jpg|bélyeg|190px|A Szlovák Nemzeti Bank székháza Pozsonyban]]
A gazdaság fő jellemzője a tartósan magas gazdasági növekedés. [[2006]]-ban a [[bruttó hazai termék]] 8,9%-os növekedése az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]] tagállamai közül a legmagasabb volt. A [[2007]]-es évi növekedés elérte az átlagos 10,4%-ot, a leggyorsabban a negyedik negyedévben, 14,3%-kal bővült.<ref>{{cite web |url=http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=11460 |title=Gross domestic product in the 4th quarter of 2007 |date=2008-04-03 |accessdate=2009-01-12 |author=Szlovák Statisztikai Hivatal |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081010072909/http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=11460 |archivedate=2008-10-10 }}</ref>

A [[munkanélküliség]] [[1999]]-ben tetőzött 19,2%-on, [[2008]]-ban a [[Szlovák Statisztikai Hivatal]] adatai alapján a 7,8%-os szinten állt.<ref>{{cite web |url=http://www.iii.co.uk/news/?type=afxnews&articleid=6608367&subject=companies&action=article |title=Slovak unemployment falls to 7.84 pct in Feb from Jan |date=2008-03-18 |accessdate=2009-01-12 |author=Thomson Financial| publisher= Interactive investor}}</ref> A gazdasági fejlődés mellett a munkások kivándorlása is hozzájárult a csökkenéshez. Az Eurostat adatai alapján, amely a Szlovák Statisztikai Hivataltól különböző számítási módszereket használ, a munkanélküliség Szlovákiában [[Spanyolország]] után 9,9%-kal a második legmagasabb volt az [[Európai Unió]]ban.<ref>{{cite web |url=http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/3-01102008-EN-AP.PDF |title=Euro area unemployment up to 7.5% |date=2008-10-01 |accessdate=2009-01-12 |author=Eurostat |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090203054159/http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/3-01102008-EN-AP.PDF# |archivedate=2009-02-03 }}</ref>

Az [[infláció]] a [[2000]]-es 12%-ról a 2002-es parlamenti választások idejére 3,3%-ra csökkent, de az adónövelés és árszabályozás után, [[2003]]–[[2004]]-ben csekély mértékben növekedett és [[2005]]-ben 3,7%-os értéket ért el.

A [[Mikuláš Dzurinda]] vezette kabinet [[reform]]jai alakították ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, 19%-os adókulccsal így több éven át növekedhetett az állam bevétele.

Bár ezek megalapozásához az [[államháztartás]]i hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentett. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2004-ben [[Szlovákiai éhséglázadás|roma „éhséglázadás”]] tört ki.<ref>[http://nol.hu/cikk/484132/# Népszabadság - 2008. március 7.]</ref>

Az [[Európai Bizottság]] jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január 1-jén bevezesse az [[euró]]t,<ref>[http://nol.hu/cikk/491104/ Népszabadság – 2008. május 8.]</ref> ami meg is történt.

A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben kedvezőtlenül magas értéken 7,84 százalékon tetőzött,<ref>http://profitline.hu/hircentrum/hir/211444/A-vartnal-nagyobb-allamhaztartasi-hiany-lett-2010-ben-Szlovakiaban</ref> 2011-ben 4,8 százalék volt.

Az átlagfizetés 2016-ban havi 905 €. A minimálbér összege 2017-ben 405 €, 2018 január 1-től 480 €. A létminimum összege ugyanebben az évben 355,01 €. A Fico-féle „szociális csomag” értelmében egy bizonyos minimálnyugdíjat is meghatároztak, aminek összege 269,50 € és 340,80 € között van.<ref>http://www.minimalnamzda.sk/minimalny-dochodok.php</ref><ref>http://profesia.pravda.sk/zamestnanie/clanok/406938-minimalna-mzda-by-mala-stupnut-na-435-eur/</ref><ref>https://www.podnikajte.sk/pravo-a-legislativa/c/3372/category/zakonne-povinnosti-podnikatela/article/minimalna-mzda-2018.xhtml</ref>

Az élelmiszerfogyasztás szempontjából az eurózóna legszegényebb országának számít. Az Európai Központi Bank 2013-as elemzése szerint az eurózóna 6400 € átlagától lemaradva Szlovákiában az egy háztartásra eső átlagos élelmiszerfogyasztás 3800 €. Figyelembe véve az alacsony béreket, ezért a háztartások bevételeik meghatározó részét élelmiszerek vásárlására fordítják.<ref>Korgó gyomorral az eurózónában; Új Szó 2013. április 17-i lapszáma</ref>

=== Mezőgazdaság ===
Az ország területének 33%-a szántóföld, 41%-a erdő, 17%-a rét, legelő.
1990–2002 között a mezőgazdasági termelés majdnem 1/3-ával csökkent, majd 2002 után újra növekedésnek indult. A Duna-menti-alföld és a dél-szlovákiai medencék éghajlata és talajviszonyai kedveznek a gabonafélék termesztésének. A hűvösebb éghajlatú medencékben burgonya és takarmánynövények teremnek. 1988-ban 190 ezer [[tonna]] burgonyát termesztettek 13,9 tonnás [[hektár]]hozammal.

Az ország déli régióiban termelt [[szőlő]] termőterülete csökkenő tendenciát mutat, egy évtized alatt megközelítőleg {{szám|25000}} hektárról 2008-ra {{szám|12000}} hektárra csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont fejlődik a szőlő-és borgazdaság, tehát a termelés és feldolgozás kultúrája és szervezete.

{{fő|Szőlő- és bortermelés Szlovákiában}}

=== Ipar ===
Az ipari termelés értéke a 21. század első évtizedében gyorsan nőtt. A fő ágazat a gépipar és az autógyártás. (Volkswagen: Pozsonyban, Peugeot-Citroën: Trnava/Nagyszombat, Kia: Žilina/Zsolna, Jaguar Land Rover: Nyitra). Sajtóértesülés szerint a Volvo elektromosautó-gyárat épít Kassán, a sorozatgyártás megkezdése 2026-ban várható.<ref>[https://hvg.hu/cegauto/20220701_Szlovakiaban_epit_autogyarat_a_Volvo Szlovákiában épít autógyárat a Volvo] (hvg.hu, 2022-07-01)</ref> Pozsonyban és környékén számos üzem képviseli a villamosgépipart. Kelet-Szlovákiában Kassa, Eperjes és Szinna a gépipar fontos központjai.

Kiemelkedő a vegyipar (kőolajfinomítás, petrolkémiai üzemek, műtrágyagyártás), az építőanyagipar (cementgyártás). Jelentősebb még a könnyűipar és a faipar.<ref>Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007</ref>

=== Külkereskedelem ===

Szlovákia 2022-ben a világ 41. legnagyobb exportőre, és 40. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Szlovákia 110 milliárd $ értékben exportált és 112 milliárd $ értékben importált, 2 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.<ref>https://oec.world/en/profile/country/svk?yearlyTradeFlowSelector=flow0</ref>

A szlovák exporttermékek legjelentősebb területei a közlekedésipar, gépipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, valamint a televíziók és monitorok. Szlovákia legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány közel egynegyede (20,1%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a villamosenergia és a finomított kőolaj kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a televíziók és monitorok és a melegen hengerelt vaslemezek szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között [[Magyarország]] és [[Csehország]] aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést [[Oroszország]] és [[Franciaország]] szenvedte el.

A szlovák importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, közlekedésipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárműalkatrészek és -tartozékok, műsorszóró berendezések, valamint a földgáz. Szlovákia legjelentősebb importországa Csehország, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (17,6%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a műsorszóró berendezések és a földgáz behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést az LCD televíziók és monitorok, valamint a [[belső égésű motor]]ok szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Csehország és [[Lengyelország]] aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést [[Japán]] és [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]] szenvedte el.

==== Termékek ====

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben: 
{| class="wikitable"
|-
! 
! colspan="2" | Legnagyobb exporttermékek
! colspan="2" | Legnagyobb importtermékek
|-
|
| <center>'''Termék'''</center>
| <center>'''Arány'''</center>
| <center>'''Termék'''</center>
| <center>'''Arány'''</center>
|-
| 1.
| Gépjárművek || 24,5%
| Gépjárműalkatrészek és tartozékok || 9%
|-
| 2. 
| Gépjárműalkatrészek és tartozékok || 5,2%
| Műsorszóró berendezések || 5,2%
|-
| 3. 
| Televíziók és monitorok || 3,8%
| Földgáz || 4,6%
|-
| 4. 
| Műsorszóró berendezések || 2,8%
| Gépjárművek || 3%
|-
| 5. 
| Villamosenergia || 2,6%
| Villamosenergia || 2,9%
|-
| 6. 
| Finomított kőolaj || 2,3%
| Nyers kőolaj || 2,4%
|-
| 7. 
| Gumiabroncsok || 2%
| Szigetelt vezetékek || 2%
|-
| 8. 
| Szigetelt vezetékek || 1,6%
| Akkumulátorok || 1,9%
|-
| 9. 
| Melegen hengerelt vaslemezek || 1,4%
| Gyógyszerek || 1,5%
|-
| 10. 
| Légszivattyúk || 1,1%
| Belső égésű motorok || 1,3%
|}

==== Országok ====

A fő országok, amelyekbe Szlovákia exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben: 
{| class="wikitable"; 
|-
|-
! 
! colspan="3" | Legnagyobb exportországok
! colspan="3" | Legnagyobb importországok
|-
|
| <center>'''Ország'''</center>
| <center>'''Termék'''</center>
| <center>'''Arány'''</center>
| <center>'''Ország'''</center>
| <center>'''Termék'''</center>
| <center>'''Arány'''</center>
|-
| 1. 
| {{Németország}} || Gépjárművek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, televíziók és monitorok...stb. || 20,1%
| {{Csehország}} || Villamosenergia, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, gépjárművek...stb. || 17,6%
|-
| 2.
| {{Csehország}} || Finomított kőolaj, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, belső égésű motorok...stb. || 11,4%
| {{Németország}} || Gépjárműalkatrészek és -tartozékok, gépjárművek, egyéb műanyagtermékek...stb. || 15,4%
|-
| 3. 
| {{Magyarország}} || Villamosenergia, finomított kőolaj, műsorszóró berendezések...stb. || 8,9%
| {{Lengyelország}} || Villamosenergia, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, ülőalkalmatosságok...stb. || 9%
|-
| 4.
| {{Lengyelország}} || Gépjárművek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, televíziók és monitorok...stb. || 7,3%
| {{Oroszország}} || Földgáz, nyers kőolaj, vasérc...stb. || 6,8%
|-
| 5. 
| {{Franciaország}} || Gépjárművek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok, televíziók és monitorok...stb. || 5,5%
| {{Ausztria}} || Műsorszóró berendezések, számítógépek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok...stb. || 6,6%
|-
| 6. 
| {{Ausztria}} || Gépjárművek, finomított kőolaj, nyers réz...stb. || 5,3%
| {{Magyarország}} || Gépjárműalkatrészek és -tartozékok, autómotorok, televíziók és monitorok...stb. || 6,1%
|-
| 7. 
| {{Olaszország}} || Gépjárművek, televíziók és monitorok, gépjárműalkatrészek és -tartozékok...stb. || 4,7%
| {{Kína}} || Akkumulátorok, műsorszóró berendezések, gépjárművek...stb. || 5,2%
|-
| 8. 
| {{Egyesült Királyság}} || Gépjárművek, televíziók és monitorok, légszivattyúk...stb. || 3,9%
| {{Olaszország}} || Gépjárműalkatrészek és -tartozékok, gyógyszerek, egyéb műanyagtermékek...stb. || 3,7%
|-
| 9. 
| {{USA}} || Gépjárművek, gumiabroncsok, sebességváltók...stb. || 3,8%
| {{Dél-Korea}} || Gépjárműalkatrészek és -tartozékok, műsorszóró berendezések, belső égésű motorok...stb. || 3,2%
|-
| 10. 
| {{Kína}} || Gépjárművek, sebességváltók, akkumulátorok...stb. || 2,7%
| {{Franciaország}} || Gépjárműalkatrészek és -tartozékok, elektromos motorok, belső égésű motorok...stb. || 3,1%
|}

== Közlekedés ==
[[Fájl:Mária Valéria´s bridge.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A [[Mária Valéria híd]] újból összeköti [[Magyarország]]ot és Szlovákiát]]
[[Fájl:Bratislava Airport new terminal BTS.jpg|bélyeg|A [[pozsonyi repülőtér]] új terminálja]]
Fejlett közlekedési hálózatának gerincvonalai a folyók mentén teremtenek összeköttetést Nyugat- és Kelet-Szlovákia legfontosabb városai között. Az átmenő forgalom is jelentős. A legfontosabb vízi út a [[Duna]], amelyet személy- és teherhajók is használnak.

=== Közút ===
Az autópályákon utazóknak 2020 táján matricára van szükségük, más típusú utakra azonban nem kell megvásárolni. Az ország a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezet]] része, így nincs [[útlevél]]-ellenőrzés a határokon. A tompított fényszóró használata mozgó járművön mindig és mindenhol kötelező. A maximális sebesség városokban és falvakban 50&nbsp;km/óra, városokon és falvakon kívül 90&nbsp;km/óra, autópályákon pedig 130&nbsp;km/óra.<ref name="ST"/>
{{lásd|Szlovákia gyorsforgalmi útjainak listája}}

A nagyobb és közepes méretű városokban általában van buszhálózat; Pozsonyban és Kassán pedig villamosok és trolibuszok is közlekednek.<ref>{{Cite web |title=Local Transport in Slovakia |url=https://www.lonelyplanet.com/slovakia/narratives/practical-information/transport/getting-around/local-transport |work=Lonely Planet |accessdate=2022-01-11 |language=en |first=Lonely |last=Planet}}</ref>

=== Vasút ===
{{bővebben|Szlovákia vasúti közlekedése}}

=== Légi ===
Szlovákiában több nemzetközi repülőtér is található, a legfontosabbak a pozsonyi [[Pozsonyi repülőtér|Milan Rastislav Štefánik repülőtér]], továbbá a [[Kassai repülőtér|kassai]] és a [[Poprád-Tátra repülőtér]].<ref name="ST"/>

Működnek [[Diszkont légitársaság|fapados]] légitársaságok is; kiemelhető a [[Ryanair]].<ref name="ST">{{Cite web |title=Transport in Slovakia – Study in Slovakia |url=https://www.studyinslovakia.sk/basic-facts-about-slovakia/transport-in-slovakia/ |accessdate=2022-01-11 |language=en-GB}}</ref>

== Oktatási rendszer ==
Három szakaszra osztható az oktatás Szlovákiában:
# általános iskolai képzés
# középiskolai képzés
# felsőoktatás

A tankötelezettség időtartama Szlovákiában 10 év; 6 és 16 éves kor között kötelező az iskolalátogatás.

=== Általános iskolai képzés ===
Az állami alapiskola tandíját az állam, míg a magániskolákban a taníttatás díját a szülők vagy alapítványok vagy egyházak állják.
A képzés két részből áll:
* alsó tagozat (6-tól 10 éves korig)
* felső tagozat (10-től 15 éves korig)
Amint véget ér az alsó tagozat, a diáknak (vagyis a szüleinek) szabad kezet adnak, hogy a tanulmányait a nyolc osztályos gimnáziumban, vagy a felső tagozaton folytassa.

=== Középiskola ===
A szlovák középiskoláknak különböző intézményeik vannak.
* Gimnáziumok:
:Általános képzés, a diákokat főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel.
:Kétfajta képzés létezik: nyolcéves (10–18 éves korig) és négyéves (15–19 éves korig).
* Szakközépiskolák:
:Elsősorban a szakiskolákba való bejuttatásra törekszik, de lehetőséget ad felsőfokú intézményekbe való bejutásra is.
Mindkét típus szintén lehet állami vagy alapítványi finanszírozású.

=== Felsőoktatás ===
{{fő|Szlovákiai egyetemek és főiskolák listája}}

Jelenleg{{mikor}} harmincnégy felsőfokú intézmény működik Szlovákiában, ebből 20 nyilvános, 3 állami, és 11 magán.

Négy alap felsőoktatási fokozat különül el, miközben a régi titulusok is használatban maradtak:
* bakkalaureátus - alapképzés (Bc.)
* magisztrátus - mesterképzés (Mgr. / Ing.)
* kisdoktorátus - (*.Dr.)
* nagydoktorátus (PhD.)

=== Felnőttoktatás ===
A továbbtanulásra lehetőség van, ami szinte csak az oktatási és továbbképző központok hatáskörébe tartozik. Létrehoztak kiegészítő tanfolyamokat is (vállalatokon belüli létesítmények, magániskolák stb.), amelyek nagyon változatos programokat ajánlanak a továbbtanulni vágyóknak.

=== Diplomák elismerése ===
Az [[Európai Unió|EU]] tagországaiban működő NARIC nevű központok adnak erről felvilágosítást.<br />
Forrás: http://www.hbmk.hu/eu25/szlovak/oktatas.html

=== Kulturális intézmények ===
Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei.

== Művészetek ==
{{művészete|Szlovákia|szlovák}}
[[Fájl:Vlkolinec 02.jpg|bélyeg|250px|Népi építészet látható [[Vlkolinec]] faluban, amely az UNESCO [[világörökség]]i helyszíneinek része]]
[[Fájl:Carpathian Bazaar of Tastes, Sanok 2010 97.JPG|bélyeg|250px|Kelet-szlovákiai népviselet]]

=== Építészet ===
* [[Ján Svetlík]]

=== Képzőművészetek ===
Szlovákia területének híres képzőművészei:
* [[Jozef Hanula]], a 19-20. század jeles szlovák festője
* [[Martin Benka]]
* [[Dominik Skutecky]]
* [[Maria Medvecka]]
* [[Koloman Sokol]]
* [[Albín Brunovský]]
* [[Janko Alexy]]
* [[Ernest Zmeták]]
* [[Ľudovít Fulla]]

=== Irodalom ===
A szlovák irodalmat kevesen ismerik, fontos nevek a 18-19. századból: [[Juraj Fándly]], [[Ľudovít Štúr]], [[Hviezdoslav|Pavol Országh Hviezdoslav]], [[Pavol Dobšinský]], [[Ján Hollý]], [[Karol Kuzmány]], [[Janko Kráľ]], [[Andrej Sládkovič]], [[Samo Chalupka]] és [[Ján Botto]]. 20. és a 21. század: [[Janko Jesenský]], [[Milan Rúfus]], [[Vincent Šikula]], [[Božena Slančíková-Timrava]], [[Alfonz Bednár]], [[Ladislav Mňačko]], [[Margita Figuli]], [[Milo Urban]], [[Dominik Tatarka]], [[Hana Zelinová]], [[Ladislav Ballek]], [[Martin Chudoba]], [[Zora Jesenská]], [[Vincent Šikula]] és [[Milka Zimková]]. Néhany név a szlovákia magyar irodalomból: [[Grendel Lajos]], [[Ozsvald Árpád]], [[Mécs László (költő)|Mécs László]], [[Cselényi László (költő)|Cselényi László]], [[Tőzsér Árpád]], [[Duba Gyula]] és a kassai [[Márai Sándor]].

=== Filmművészet ===
[[Fájl:Juraj Jakubisko.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|[[Juraj Jakubisko]]]]
A szlovák filmgyártást amerikai szlovákok indították el Csehszlovákia kikiáltását követően, s az ő segítségükkel készült el az első szlovák film, a [[Jánošík]]. Az első Szlovák Köztársaság idején az állam ideológiai okokból támogatta a híradózást, ami elősegítette egy szakmailag felkészült alkotói gárda kialakulását.

A [[második világháború]] utáni első filmet még a cseh [[Martin Frič]] rendezi, de már színészként és társrendezőként megjelenik mellette [[Paľo Bielik]], aki 1948-ban elkészíti a [[szlovák nemzeti felkelés]]ről az első szlovák hangosfilmet, „Farkasverem” ''(Vlčie diery)'' címmel. Ezt követően egyre több játékfilm készül, többnyire háborús témában. A korszak egyik legjelentősebb filmje a [[Ján Kadár]] és a cseh [[Elmar Klos]] által rendezett [[Oscar-díj]]as „Üzlet a korzón” ''(Obchod na korze)''.

A hatvanas évek elején [[Peter Solan]], [[Martin Hollý]] és [[Štefan Uher]] visz új lendületet a szlovák filmbe. A legjelentősebb mű ebből az időből Uher 1962-es filmje, a „Nap a hálóban” ''(Slnko v sieti)'', amit sokan a cseh újhullám első jelentős filmjének tartanak. Ezt a generációt újabb hármas követi: [[Juraj Jakubisko]], [[Elo Havetta]] és [[Dušan Hanák]]. Az ő munkásságukban csúcsosodik ki a szlovák filmművészet, ám a [[normalizáció]] (a [[prágai tavasz]] utáni kommunista rendteremtés) nem enged a művészetnek. Az ideológiailag a rendszernek nem tetsző filmeket dobozba zárják, több rendező tiltólistára kerül, míg az állam kevésbé tehetséges rendezőket támogat.

A rendszerváltást követően megszűnt az addig szlovák filmeket gyártó Koliba filmgyár, és ez megpecsételte a szlovák film sorsát. Befektetők híján neves szakemberek mentek át [[Prága|Prágába]] dolgozni (a legjelentősebb Jakubisko), így a szlovák filmgyártásnak mindent elölről kellett kezdenie. Napjainkban szinte [[Martin Šulik]] az egyetlen jelentős rendező Szlovákiában.

=== Zene ===
{{fő|Szlovákia az Eurovíziós Dalfesztiválokon}}

Az 1970-es évek magas színvonalú szlovák [[jazz-rock]] és [[progresszív rock]] zenekarai voltak a [[Fermáta (együttes)|Fermáta]] és a [[Collegium Musicum együttes|Collegium Musicum]]. További együttesek: [[Elán]], Gladiátor, Horkýže Slíže, Iné Kafe, No name, Peha, IMT Smile, Team, Vidiek, Zóna A.

Szlovákiai magyar etno-rockzene: [[Ghymes]].
Napjaink nemzetközileg is elismert ''dark psytrance'' előadója Cosmo.

=== Gasztronómia ===
A szlovák konyhában rengeteg elem keveredik. Ételeikben megtalálhatjuk a szláv, a francia, a német és a magyar jegyeket is egyaránt. Leveseik leginkább a francia konyhát idézik krém- és erőleveseikkel. Jellegzetes levesnek számít még a borscs leves és a máj- és grízgombóc levesek. Húsételeik sokféle húsból készülnek: juh, sertés, szarvasmarha, szárnyas és vad. A húsételeikhez gyakran tálalnak valamilyen szószt, vagy mártást. Az erdők igen gazdagok vadakban, így tehát az étlapokon rengeteg vadhús alapú étellel találkozhatunk. Gombákban ugyancsak gazdagok az erdők, amiket rengeteg ételben/-hez használnak fel. Az ételeket leginkább sóval, borssal, fokhagymával, hagymával és szalonnával ízesítik. Sokféle köretet ismernek, különlegességnek a különböző gombócok számítanak, de gyakori a rizs és a burgonya is. Egyik legismertebb specialitásuk a sztrapacska. A szlovákok a sztrapacskával valahogy úgy vannak, mint mi a töltött káposztánkkal, vagyis minél többször melegítjük újra, annál finomabbá válik. Kedvelt étel a ganza, ami kukoricalisztből készült kásaféle, amit pirított hagymával, tepertővel, túróval, vagy hidegen aludttejjel fogyasztanak. A folyók gazdagok különbözőféle halakban, amikből sokféle ételt készítenek. Ilyen például a roston sült, vagy rántott hal, illetve a különböző mártásokban és pácokban elkészített fogások. Legismertebb desszertjük, de gyakori főétel is a guba. Ezt legtöbbször mézzel, darált mákkal, vagy túróval fogyasztják. A desszertekben igen gyakran előfordul a juh- vagy tehéntúró. Sokféle péksüteményük van, sós és édes egyaránt. Az édes süteményeiket általában valamilyen lekvárral töltik meg. Italaik közül a kiemelendők a sörök és a borok.

A szlovák konyhára hatottak a környező országok étkezési szokásai. Fűszeresebben főznek, mint a csehek. A falvak lakói régen szerényen étkeztek, asztalukra ritkán került hús. Az egyszerűbb ételeket füstölt oldalassal vagy pár karika kolbásszal bolondították meg.[[Fájl:HaluskyzoZiaru.JPG|bélyegkép|jobbra|180px|Juhtúrós galuska]]A túrót gyakran használták ételeikhez, általában a legszegényebb gazda is rendelkezett egy pár juhhal. A juhsajtot lereszelték, átgyúrták, sóval és vajjal gazdagították, majd egy fabödönbe helyezték érlelni. A [[juhtúró]] (bryndza) pikáns, csípős ízt kapott, fajtái: liptovská, letná, zimná.

Az egyik legismertebb ételük a sztrapacska, amely krumpligaluskából készül, hagyományosan cserépedényben tálalják, zsírral megöntözik, és megrakják juhtúróval, túróval vagy pirított káposztával esetleg libatepertővel.

Különleges levesük a kapustnica. Káposztát, füstölt kolbászt, gombát, néha szilvát tesznek bele. A szilvás változatot előszeretettel fogyasztják karácsonykor. Egy másik jellegzetes leves a fazuova polievka, amely babból és gyökérzöldségekből áll, néha füstölt sertéshússal dúsítják.

A ganza durva szemcséjű kukoricalisztből készül. Sós vízben főzik, ha kész, kanállal kiszaggatják és pirított hagymával, tepertővel vagy túróval tálalják. Hidegen aludttejjel fogyasztják. Disznóöléskor az abálólében főzött kukoricadara a szeri kása apró hússal.

Jellegzetes karácsonyi böjtös ételük a guba. Karácsony előtt nagy mennyiségben készítették, sokáig elállt. Lisztet és élesztőt langyos tejben összekevertek, pihentették, majd hosszú rudakat sodortak belőle és diónyi darabokra szelték és a kemencében szárazra sütötték. Fogyasztás előtt forró vízben kifőzték és mákkal, mézzel vagy túróval ízesítették.

A slivovica (szilvapálinka) Szlovákia nemzeti itala. A szlovák sörök közül a szakértők a következő márkákat emelik ki: Šteiger, Kelt, Šariš, Corgoň, Zlatý Bažant (Arany fácán) és Topvar.{{forrás}}

== Turizmus, látnivalók ==
[[Fájl:Spissky Hrad.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[szepesi vár]]]]
{{fő|Szlovákia turizmusa}}
{{Lásd|Szlovákia magyar emlékei, látnivalói}}

=== Kulturális világörökség ===
Az [[UNESCO]] a kulturális [[világörökség]] részének tekinti Szlovákiában:
{{fő|Szlovákia világörökségi helyszínei}}

== Telekommunikáció, média ==
* Szlovákiai tv-csatornák: [[Szlovák televízió (STV)|STV]] 1, STV 2, STV 3, RTVS Šport, [[TV JOJ]], JOJ PLUS, WAU, [[TV Markíza]], TV DOMA, DAJTO, [[TA3]], LUX TV, LifeTV, TV 8, TV Romana, TVA
* Szlovákiai újságok: Nový Čas, Plus jeden deň, [[SME]], Denník N, Pravda, Plus 7 Dní, [[Život]], [[Slovenka]]
* Szlovákiai magyar nyelvű újságok: Vasárnap, Magyar 7, Új Szó
* Szlovákiai rádiók: [[Slovenský rozhlas|Rádio Slovensko]], Rádio Európa 2, Rádio Expres, Rádio FM, Fun Rádio, Jemné Melódie, Rádio SiTy, Rádio Viva, Rádio Košice, Rádio Yes, Rádio Wow, Rádio The End, Rádio Lumen, Rádio 7, Rádio Vlna, Rádio Best FM, Rádio Regina, Rádio Devín, Rádio Anténa Rock, [[Pátria Rádió]] (magyar nyelvű közszolgálati csatorna)
{| class="wikitable"
|+
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|OM
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|28
|-
|[[CQ]] zóna
|15
|}
{{Lásd még|Szlovákia hívójelkörzetei}}

== Sportélete ==
Szlovákia legnépszerűbb sportja a [[jégkorong]], továbbá a [[tenisz]] és a [[labdarúgás]]. A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem, illetve a 2010-es olimpiai 4. hely valamint a 2012-es világbajnoki ezüstérem. Legeredményesebb játékosa [[Miroslav Šatan]] a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzésen. A legjobb szlovák jégkorongozók az [[National Hockey League|NHL]]-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: [[Miroslav Šatan]], [[Peter Bondra]], [[Žigmund Pálffy]], [[Ľubomír Višňovský]], [[Ján Lašák]], [[Peter Budaj]], [[Zdeno Chára]], [[Marián Hossa]], [[Marián Gáborík]], [[Pavol Demitra]], [[Richard Zednik]].

Az utóbbi években nagy népszerűségnek örvend az országúti kerékpár is, főleg Peter Sagan sikereinek köszönhetően. A szlovák pálya-kerékpározás legkiemelkedőbb alakja Anton Tkáč.

=== Olimpia ===
{{lásd még|Szlovákia az olimpiai játékokon}}
A független Szlovákia 1994 óta vesz részt a nyári és téli olimpiákon. A legtöbb érmet szlalom kajak-kenuban szerezték. A 2010-es vancouveri olimpián az eredetileg orosz [[Anastasiya Kuzmina]] biatlonos szerzett aranyérmet, a jégkorong-válogatott épp csak lecsúszott a dobogóról. Kuzmina 2014-ben megvédte olimpiai bajnoki címét.

=== Labdarúgás ===
{{lásd|szlovák labdarúgó-válogatott]}}
Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: [[ŠK Slovan Bratislava]], [[MFK Košice]] (korábban VSS Košice, illetve 1. FC Košice), [[MŠK Žilina]], [[FK Inter Bratislava]], [[FC Spartak Trnava]], [[FC Petržalka 1898]], [[MFK Ružomberok]] [[1. FC Tatran Prešov]], [[FC DAC 1904|DAC 1904.]]

A [[szlovák labdarúgó-válogatott]] kijutott a [[2010-es labdarúgó-világbajnokság|2010-es dél-afrikai foci vb-re]], a független Szlovákia először vehetett részt a vb-n és sikerült kijutniuk a 2016-os Franciaországi eb-re is. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban játszanak. Legjobb játékosaik [[Marek Hamšík]], [[Martin Škrtel]], és [[Juraj Kucka]].

== Állami ünnepek és munkaszüneti napok ==
[[Fájl:Bratislava - 52119321317.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|[[Pozsony]] a Duna felől, 2022]]

Az állami ünnepek munkaszüneti napnak számítanak Szlovákiában:
* [[január 1.]] – a Szlovák Köztársaság megalakulása
* [[július 5.]] – [[Szent Cirill]] és [[Szent Metód|Metód]] napja
* [[augusztus 29.]] – a szlovák nemzeti felkelés évfordulója
* [[szeptember 1.]] – a Szlovák Köztársaság alkotmányának napja
* [[november 17.]] – a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja

Egyéb munkaszüneti napok:
* [[január 6.]] – [[Vízkereszt]]
* [[nagypéntek]]
* [[húsvét]]hétfő
* [[május 1.]] – [[a munka ünnepe]]
* [[május 8.]] – a [[fasizmus]] felett aratott győzelem ünnepe
* [[szeptember 15.]] – Hétfájdalmú Szűz Mária napja
* [[november 1.]] – [[Mindenszentek|Mindenszentek napja]]
* [[december 24.]] – [[Karácsony|Szenteste]]
* [[december 25.|december 25]]–[[december 26.|26.]] – [[Karácsony]]

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[:Kategória:Szlovákia települései]]
* [[Szlovák nyelvtörvény]]
* [[Magyarország és Szlovákia kapcsolatai]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== További információk ==
{{commonskat|Slovensko}}
* [http://szlovakia.lap.hu/ Szlovákia.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [https://web.archive.org/web/20071209084045/http://www.slovakia.travel/intropage.aspx?l=4 A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal oldala]
* [http://www.slovakia-maps.com/ Szlovák idegenforgalmi térkép] {{Wayback|url=http://www.slovakia-maps.com/ |date=20060612174314 }}
* [http://www.statistics.sk/ Statisztikai adatok a népszámlálásokról]
* [http://www.terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1015&Itemid=285/ Térkép Kalauz] (Praktikus térképgyűjtemény Szlovákiáról, nagyobb városairól)
* [http://felvidekiiskola.lap.hu Szlovákiai magyar oktatási intézmények]
* [http://slovakia-travelguide.info/ Szlovákia látnivalók]
* [https://web.archive.org/web/20130806015042/http://kitekinto.hu/cimkek/szlov%C3%A1kia/ Hírek Szlovákiából]

{{Szlovákia kerületei}}
{{Európa}}
{{EU-s országok}}
{{msg:NATO}}
{{OECD}}
{{Frankofónia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
[[Kategória:Szlovákia| ]]
[[Kategória:Az Európai Unió tagállamai]]
[[Kategória:A NATO tagállamai]]