Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:EvelynFl/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ben A. Barres
Életrajzi adatok
Született1954. szeptember 13.
West Orange, New Jersey, U.S.
Elhunyt2017. december 27.
Stanford, California, U.S.
Születési neveBarbara Barres
Nemzetiségamerikai
Állampolgárságamerikai
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pályafutása
SzakterületNeuróbiológia

Ben A. Barres (született 1953. szeptember 13., elhunyt 2017. december 27.)[1] amerikai neurobiológus a Stanfordi Egyetemen[2] dolgozott. Kutatási területe a neuronok és gliasejtek együttműködésére az idegrendszeren belül összpontosult. 2008-ban vált a Stanfordi Orvostudományi Egyetem (Stanford University School of Medicine) neurobiológiai tanszékének vezetőjévé. 1997-ben nemet váltott férfivé, majd 20013-ban az amerikai Nemzeti Tudományakadémia (National Academy of Sciences) első nyíltan transznemű tudósa lett.[3]

Fiatalkora és Tanulmányai[szerkesztés]

Barbara Barresként született 1954 szeptember 13.-án West Orange, New Jersey-ben és női nemmel anyakönyvezték. Apja kereskedő, míg anyja háziasszony volt.[4] Gyerekként szülei egyszerűen fiús lányként tekintettek rá. A west orange-i iskolában kimagasló eredményeket mutatott és csodálta Jeffrey Davis nyolcadik osztályos tanárát[5][6] Megszerzett egy Bachelor of Science-t biológia szakon az M.I.T.-n, egy orvostani fokozatot [MD] a Dartmouth Medical School-tól (1979), neurológiai rendelői gyakorlatot a Weill Cornell Medicine-n, és doktorátust (PhD) neurobiológiából (1990) a Harvardi Egyetemtől NIH, (2008 okt.). Ben A. Barres, M.D., Ph.D. Archiválva 2011. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.</ref> A posztdoktori kutatói gyakorlatát a University College London-on Martin Raff-tól. 1993-ban része lett a Stanfordi Orvostudományi Egyetem neurobiológiai tanszékének. 1997-ben váltott nemet férfire[7], és publikált a tudományban jelenlévő szexismusról. 2008-ban nevezték ki a neurobiológiai tanszék vezetőjének.[2]

Kutatásai[szerkesztés]

Barres 1993-ban kezdett kutatni a Stanfordi Egyetem nurobiológiai tanszékén. Az akadémiai hivatásai közé tartozott a neurobiológia professzora, neurológia & a neurológia tudománya, valamint (kiegészítésként) az ophthalmológia. Tagja lett a Bio-X Intézménynek, a Gyerekégészségi Intézménynek, tagja a Stanfordi Neurotudományok Intézményének és tanszéktársa a Stanford ChEM-H-nak. 2008-ban kinevezték a Stanfordi Oktatóegyetem neuroboilógiai tanszék vezetőjének.

Barres több mint 160 publikáció szerzője vagy társszerzője. Kutatásai olyan szaklapokban jelentek meg, mint a Nature Neuroscience és Cell.[8]

Kutatásának része volt az emlősök központi idegrendszere gliasejtjeinek tanulmányozása, beleértve funkcióik és fejlődésük feltérképezése.

Korai kutatásai többek között a gerincesek idegrendszerének fejlődését tanulmányozta, beleértve, miért és miként hal el sok neuron röviddel miután összekötődik céljával. Ezek a kutatások tanulmányozták, hogyan jelentkezett ez a programozott sejthalál (apoptózis) ilyen órási méretekben.[9] Továbbá olyan folyamatokat tanulmányozott, mint az axonmyelinizáció előfeltételei és következményei, valamint különböző jelzőmolekulák, mint a pajzsmirigyhormonok és a retinocinsav összehatása a gliasejtek, beleértve az oligodentrocitok kialakulásában.[10][11]


Near the turn of the 21st century he continued his studies of glial cells and the mechanisms behind their ability to generate new neurons. He studied control of synapses by glia, and the differentiation of astrocytes by endothelial cells. He investigated the role of the protein Id2 in the control of oligodendrocyte development, primarily by allowing these glia to differentiate at properly regulated times, and established that removing this protein led to premature oligodendrocyte maturation.[12]

These early investigations established Barres's reputation in the study of glial cells. Barres discovered early in his time at Stanford the importance of glial cells in the formation, development, maturation, and regeneration of neurons.[forrás?] Additionally he determined glial cells' role in their ability to go beyond nurturing neurons, rather destroying them instead.[forrás?] His lab also discovered and developed methods for the purification and culturing of retinal ganglion cells and the glial cells in which they interact, including the oligodendrocytes and astrocytes of the optic nerve.[forrás?]

In the 2010s Barres's research focused on using techniques such as immunopanning, immunohistochemistry, tissue culturing, and patch clamping to: 1) understand the cell-to-cell interactions in the developmental regulation of nodes of Ranvier and myelin sheaths; 2) determine to what extent glial cells play a role in synapse formation and function of synapses; 3) identify the signals that promote retinal ganglia growth and survival, and how such knowledge of these signals could be regenerated post-trauma; 4) identify the functions and developmental mechanisms of gray matter astrocytes. In these objectives, his lab discovered a number of novel glial signals for the induction of myelination, axonal sodium channel clustering, and synapse formation processes. Additionally, his lab has characterized these processes and the exact identity of these novel signals.[13]

  1. ↑ Neuroscientist Ben Barres, who identified crucial roles of glial cells, dies at 63 (angol nyelven). News Center . (Hozzáférés: 2017. december 28.)
  2. ↑ a b Ben Barres Professor of Neurobiology, of Developmental Biology and of Neurology. Stanford School o0f Medicine. [2014. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  3. ↑ „Neurobiologist Becomes First Transgender Scientist Selected For U.S. National Academy of Science Membership”, Transnews, Trans Media Network, 2013. május 11. (Hozzáférés: 2014. október 11.) 
  4. ↑ Miller, Kenneth: The Brain of Ben Barres. Discover Magazine, 2017. augusztus 7.
  5. ↑ The Highest Art. Princeton University, 1999. március 10. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  6. ↑ A Conversation with Dr. Ben Barres. The Travis Roy Foundation. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 3.)
  7. ↑ http://ai.eecs.umich.edu/people/conway/TS/News/News.html
  8. ↑ Ben Barres | Stanford Medicine Profiles. med.stanford.edu . [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 28.)
  9. ↑ Raff, Martin C. (1993. október 1.). „Programmed Cell Death and the Control of Cell Survival: Lessons from the Nervous System”. Science 262, 695–700. o. DOI:10.1126/science.8235590.  
  10. ↑ Barres, Ben (1994. szeptember 1.). „Axon myelination. Myelination without myelin-associated glycoprotein.”. Curr. Biol. 9, 847–850. o. DOI:10.1016/s0960-9822(00)00190-1.  
  11. ↑ (1994. május 1.) „A novel role for thyroid hormone, glucocorticoids and retinoic acid in timing oligodendrocyte development.”. Development 120, 1097–1108. o.  
  12. ↑ Wang, Songli (2001. március 1.). „A role for the helix-loop-helix protein Id2 in the control of oligodendrocyte development.”. Neuron 29, 603–614. o. DOI:10.1016/s0896-6273(01)00237-9.  
  13. ↑ Ben Barres | Stanford Medicine Profiles. med.stanford.edu . (Hozzáférés: 2017. november 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:EvelynFl/próbalap&oldid=21062944”