Szerkesztő:Wizek/Kognitív torzulás
A kognitív torzulás szisztematikus eltérést jelent a normától vagy a racionalitástól az ítélkezésben és gondolkozásban. [1] Az egyének saját "szubjektív társadalmi valóságot" alkotnak az érzékeléseik alapján. Az egyén saját társadalmi valósága, nem pedig az objektív bemeneti határozhatják meg viselkedését a szociális világban. [2] Így a kognitív torzulások vezethetnek észlelési torzuláshoz, pontatlan ítélethez, illogikus értelmezéshez, vagy szélesebb körben irracionálisnak nevezett viselkedéshez. [3] [4] [5]
Bizonyos kognitív torzulások feltételezhetően adaptívak. A kognitív torzulások hatékonyabb cselekvéseket eredményezhetnek adott helyzetekben. [6] Továbbá, a kognitív torzulások lehetővé teszik a gyorsabb döntéseket, amelyek kívánatosak lehetnek, ha a gyorsaság értékesebb, mint a pontosság, ld. heurisztika. [7] Más kognitív torzulások az emberi elme feldolgozási korlátainak "melléktermékei" [8] ami a megfelelő mentális mechanizmusok hiányából (korlátozott racionalitás), vagy egyszerűen az információfeldolgozás korlátozott kapacitásából ered. [9] [10]
Az elmúlt hat évtizedben a kognitív tudományban, a szociális pszichológiában és a viselkedési közgazdaságtanban az emberi megítélésről és a döntéshozatalról folytatott kutatás során folyamatosan fejlődött a kognitív torzulások listája. Kahneman és Tversky (1996) szerint a kognitív torzulások gyakorlati következményeket vonnak maguk után olyan területeken mint a klinikai megítélés, a vállalkozói szellem, a pénzügyek és a menedzsment. [11] [12]
Lista[szerkesztés]
Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakrabban vizsgált kognitív torzulásokat:
(A táblázatban a fordítást még egyengetni kell!)
| Név | Leírás |
|---|---|
| Alapvető hozzárendelési hiba (FAE) | A levelező elterjedésnek [13] az a tendenciája, hogy az emberek túlságosan hangsúlyozzák a mások által megfigyelt viselkedések személyiség-alapú magyarázatait. Ugyanakkor az egyének nem hangsúlyozzák a szituációs hatások szerepét és erejét az azonos viselkedésre. Jones és Harris (1967) [14] klasszikus tanulmány illusztrálja a FAE-t. Annak ellenére, hogy tudatában volt annak, hogy a cél beszédirányát (pro-Castro / anti-Castro) az íróhoz rendelték, a résztvevők figyelmen kívül hagyták a szituációs nyomást és tulajdonították a Castro hozzáállását az írónak, amikor a beszéd ilyen attitűdöket képvisel. |
| Előfeszítés torzulás | Az a tendencia, hogy befolyásolja azt, amit valaki más mondott, hogy előre megfogalmazott ötletet teremt. |
| Megerősítés elfogultsága | Az a tendencia, hogy az információkat olyan módon keressük vagy értelmezzük, amely megerősíti az előítéleteket. Emellett az egyének diszkreditálhatják azokat az információkat, amelyek nem támogatják véleményüket. [15] A megerősítő elfogultság a kognitív disszonancia fogalmához kapcsolódik. Ezáltal az egyének csökkenthetik az inkonzisztenciát azáltal, hogy olyan információkat keresnek, amelyek megerősítik nézeteiket (Jermias, 2001, p. 146). [16] |
| Affinitás-torzítás | Az a tendencia, hogy az önmagunkhoz hasonlóan elfogult |
| Önszolgáltató elfogultság | Az a tendencia, hogy nagyobb sikertelenséget követelnek meg, mint a kudarcok. Az is nyilvánvalóvá válhat, hogy az emberek az érdekeiket kedvező módon értékelik a kétértelmű információkat. |
| Hiedelem elfogultság | Amikor az érvelés logikai erejének értékelését a megítélés igazságába vagy hamisságába vetett hitükkel torzítják. |
| keretező | Túl szűk megközelítés és a helyzet vagy probléma leírása. |
| Félelmetes torzítás | Néha a „mindvégig tudtam”-hatásnak nevezik. A múltbeli események kiszámíthatóbnak tűnnek utólag mint előtte. |
[[Kategória:Kognitív torzítások]] [[Kategória:Megismerés]] [[Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal]]
- ↑ Haselton, M. G.. The evolution of cognitive bias.. In D. M. Buss (Ed.), The Handbook of Evolutionary Psychology: Hoboken, NJ, US: John Wiley & Sons Inc, 724–746. o. (2005)
- ↑ Bless, H.. Social cognition: How individuals construct social reality. Hove and New York: Psychology Press (2004)
- ↑ Kahneman (1972). „Subjective probability: A judgment of representativeness”. Cognitive Psychology 3 (3), 430–454. o. DOI:10.1016/0010-0285(72)90016-3.
- ↑ Baron, J. (2007). Thinking and Deciding (4th ed.). New York, NY: Cambridge University Press.
- ↑ Ariely, Dan. Predictably Irrational: The Hidden Forces That Shape Our Decisions. New York, NY: HarperCollins (2008). ISBN 978-0-06-135323-9
- ↑ For instance: Gigerenzer, G. (1996). „Reasoning the fast and frugal way: Models of bounded rationality.”. Psychological Review 103 (4), 650–669. o. DOI:10.1037/0033-295X.103.4.650. PMID 8888650.
- ↑ Tversky, A. (1974). „Judgement under uncertainty: Heuristics and biases”. Science 185 (4157), 1124–1131. o. DOI:10.1126/science.185.4157.1124. PMID 17835457.
- ↑ Haselton, M. G.. The evolution of cognitive bias. In D. M. Buss (Ed.), The Handbook of Evolutionary Psychology: Hoboken, NJ, US: John Wiley & Sons Inc., 724–746. o. (2005)
- ↑ Bless, H.. Social cognition: How individuals construct social reality.. Hove and New York: Psychology Press. (2004)
- ↑ Morewedge (2010. január 10.). „Associative processes in intuitive judgment”. Trends in Cognitive Sciences 14 (10), 435–440. o. DOI:10.1016/j.tics.2010.07.004. ISSN 1364-6613. PMID 20696611.
- ↑ Kahneman, D. (1996). „On the reality of cognitive illusions”. Psychological Review 103 (3), 582–591. o. DOI:10.1037/0033-295X.103.3.582. PMID 8759048.
- ↑ S.X. Zhang (2015). „The Study of Bias in Entrepreneurship”. Entrepreneurship Theory and Practice 41 (3), 419–454. o. DOI:10.1111/etap.12212.
- ↑ Baumeister, R. F.. Social psychology and human nature: International Edition. Belmont, USA: Wadsworth. (2010)
- ↑ Jones, E. E. (1967). „The attribution of attitudes”. Journal of Experimental Social Psychology 3, 1–24. o. DOI:10.1016/0022-1031(67)90034-0.
- ↑ Mahoney, M. J. (1977). „Publication prejudices: An experimental study of confirmatory bias in the peer review system”. Cognitive Therapy and Research 1 (2), 161–175. o. DOI:10.1007/bf01173636.
- ↑ Jermias, J. (2001). „Cognitive dissonance and resistance to change: The influence of commitment confirmation and feedback on judgement usefulness of accounting systems”. Accounting, Organizations and Society 26 (2), 141–160. o. DOI:10.1016/s0361-3682(00)00008-8.