Szerkesztő:Tomeczek/Szociáldarwinizmus

A szociáldarwinizmus olyan elmélet, mely szerint Darwin teóriája kiterjeszthető és alkalmazható a társadalmi szférára is. A kifejezést Richard Hofstadter amerikai történész tette elterjedtté 1944-ben, és elsősorban nem a nézet képviselői, hanem kritikusai használják. Miközben a szociáldarwinizmus eredendően Charles Darwin természetes kiválasztódás általi evolúciós elméletének egy nemzet vagy ország társadalmi folyamataira történő értelmezését hivatott jelölni, a kifejezést gyakran alkalmazzák olyan elméletekre, amelyek megelőzték Darwin elméletének publikációját. Ahogy a különböző organizmusok közötti verseny hajtja a bilológiai evolúciós változást (törzsfejlődés) „a legerősebb fennmarad” elv alapján, az egyének, csoportok, vagy nemzetek közötti verseny hajtja a társadalmi evolúciót. Azok között, akiknek elméletét a szociáldarwinizmus kifejezéssel illették, van Thomas Malthus 18. századi anglikán lelkész, és Darwin unokatestvére, Francis Galton, aki a 19. század végén megalapozta az eugenetikát (fajegészségtan). Egyesek szerint a szociáldarwinizmus támogatja a rasszizmust az Arthur de Gobineau által Darwin elméletének publikálását megelőzően felvázolt gondolatok alapján, amelyek közvetlenül ellentmondanak Darwin munkájának. Mindazonáltal egyes tudósok szerint a szociáldarwinizmus konstruált fogalom, mivel Darwin eredetileg felfedezései jelentős részét szerette volna a társadalom területére is alkalmazni. A szociáldarwinizmus vizsgálata része a náci rezsimre és a Holokausztra adott válasznak.

A darwinizmus és a társadalmi változások elméletei

A „szociáldarwinizmus” kifejezés először 1879-ben bukkant fel a Popular Science című folyóirat egy Oscar Schmidt által írt cikkében, amit 1880-ban egy Párizsban megjelent, Le darwinisme social (A szociáldarwinizmus) című, Émile Gautier által írt anarchista értekezés követett. Mindazonáltal a kifejezés használata rendkívül ritka volt - legalábbis az angol nyelvű világban - Richard Hofstadter 1944-es nagyhatású Social Darwinism in American Thought (Szociáldarwinizmus az amerikai gondolkodásban) című művéig, amely a II. világháború idején jelent meg.

A társadalmi evolúció és kulturális evolúció teóriái gyakoriak Európában. A felvilágosodás korának gondolkodói, akik megelőzték Darwint, mint Hegel, gyakran állították, hogy a társadalmak a fejlődés különböző fokozatain keresztül haladtak. Korábbi gondolkodók szintén a társadalmi élet inherens részének tekintették a konfliktusokat. Thomas Hobbes 17. századi leírása a természeti állapotról hasonló a Darwin által leírt, természeti erőforrásokért zajló küzdelemhez. A szociáldarwinizmus annyiban tér el más társadalmi változásokról szóló elméletektől, ahogy Darwin nézeteit a biológia területéről a társadalomtudományok területére helyezi át, és értelmezi.

Darwin egyedi evolúció-elmélete meghaladta a természetfeletti fogalmát az emberi fejlődésben. Hobbesszal ellentétben úgy vélte, hogy a természeti erőforrásokért zajló küzdelemben bizonyos fizikai és mentális vonásokkal bíró egyedek nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, mint mások, és hogy ezek a vonások idővel felhalmozódnak a társadalomban, ami bizonyos esetekben ahhoz vezethet, hogy az utódok annyira eltérnek felmenőiktől, hogy már új fajként kell őket meghatározni.

Mindamellett Darwin úgy gondolta, hogy az olyan „társadalmi ösztönök”, mint a „rokonszenv” és a „morális érzések” szintén a természetes kiválasztódás útján alakultak ki, amint azt Descent of Man (Az ember származása) című munkájában is leírta.

Teoretikusok és a szociáldarwinizmus forrásai

Dacára annak, hogy a szociáldarwinizmus Darwin nevét viseli, és művei jól ismertek voltak a szociáldarwinisták körében, az elmélet más szerzőktől is merített, pl. Herbert Spencertől, Thomas Malthustól, és Francis Galtontól, az eugenetika megalkotójától. Egyes történészek amellett érvelnek, hogy Darwin 1871-es The Descent of Man, and Selection in Relation to Sex (Az ember leszármazása, és kiválasztódás a nemek viszonylatában) című művében elhatárolta magát a szociáldarwinizmustól.

Herbert Spencer gondolatai, például az evolúciós „progresszivizmus”, Thomas Malthus tanulmányozásából eredtek, míg későbbi elméleteit Darwinéi inspirálták. Mindazonáltal, Spencer fő műve, a Progress: Its Law and Cause (Haladás: törvénye és oka) 1857-ben, két évvel a darwini Origin of Species (A fajok eredete) publikálása előtt jelent meg. A társadalmi intézmények viszonylatában Spencer írásait a szociáldarwinizmus osztályába sorolhatjuk be. Véleménye szerint az egyén (nem pedig a közösség) az vizsgálat egysége, amelyből kiderül, hogy az evolúció természetes kiválasztódás útján zajlik le, és mind a társadalmi, mind a biológiai szférára befolyással bír.