Szerkesztő:Prohlep/IQ kritikák

IQ kritikák

Mensa egyetlen tagsági kritériuma az IQ (intelligence quotiens, magyarul: intelligenciahányados) tesztekre támaszkodik.

Az IQ-tesz és EQ-teszt kifejezésekben helyesen használják a teszt szót a mérés helyett, mert valóban hiányzik a mérés fogalmánál megkövetelt stabilitás és vitathatatlan kalibrálhatóság.

• Probléma, hogy a Flynn-effektus szerint „az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – bár eltérő mértékben – de világszerte folyamatos emelkednek”. A probléma mélységét és vélhetően nehéz áthidalhatóságát mutatja, hogy nem csak emelkedik, de a hitvatkozott másodlagos forrás szerint eltérő mértékben.

• Probléma, hogy a tesztek értékelésénél deklaráltan jelentősen eltérő intelligencia teljesítmények állnak azonos IQ-minősítések mögött. Például az elsődleges forrásnak tekinthető magyar Mensa honlap szerint: „az ország tesztjének értékelése” (2003. április 5.) az elért pontszámokat úgy számítja át IQ értékre, hogy öt átszámítási kulcsa van az „IQ érték korcsoportok szerint ”. Így például egy 140-es IQ-hoz 16-19 évesen 66 pont kell, 20-34 évesen már 68 pont kell, majd 35-54 évesen már elegendő a tapintatosabb 62 pont, és a szellemi hanyatlásban nincs megállás, 55-69 évesen már 56 pont is megteszi, és 70 fölött csak 53 pontra is megadják a 140-es IQ értékelést.

2005-ben az ELTE Pedagógia és Pszichológia szigorlat hivatalos tananyaga szerint „az intelligencia az, amit az IQ-teszt mér”. Ehhez hasonlóan tanították, hogy „az érzelmi intelligencia az, amit az EQ-teszt mér (Emotional Quotient)”, hozzátéve, hogy mindkét esetben az ezen tesztekkel definiált intelligenciák nem azonosak az évezredek óta folyamatosan formálódó fogalmakkal.

• Közismert tény hazai egyetemi közösségekben, hogyha egy kiemelkedő diákot vagy tanárt dicsérni akarnak, kiemelkedőségét méltatni akarják, akkor például nemzetközi diákolimpiai vagy szellemes kutatási eredményeire szoktak hivatkozni, de egy sikeres IQ-teszt ritkán kerül a méltatási indokok közé.

• Közismert az is, hogy a társadalmat nem fűti olyan sárga irigység a valóságos intelligenciával szemben, hogy ne ismerné el - legalább ünneplő szavak szintjén - a kiemelkedő intelligenciára alapozott tudományos felfedezéseket és szellemes műszaki újításokat.

A magyar Mensa honlap „Kik vagyunk?” oldala szerint: „A Mensa-tesztekre azok szoktak jelentkezni,

• akiknek fontos mások és maguk intelligenciája;

• akik tudni szeretnék, mekkora az IQ-értékük;

• akiknek kihívás, hogy a felső 2%-ba tartozzanak;

• akik a magukhoz hasonlók társaságát keresik.”

Mérő László matematikus, publicista és pszichológus, visszatérően foglalkozik a valóságos intelligencia kérdésével, és nagyságrendekbe sorolásával a sikeres Észjárások 1989 ISBN 9630553007 (1997: ISBN 9638453303), Mindenki másképp egyforma 1996 ISBN 9638453192 és Új észjárások 2001 ISBN 9638453540 könyveiben. Feltünő, hogy az igen intelligensnek tartott szerzőnek, az intelligencia fogalmát is erősen körbejáró és szakmailag igen elismertnek tartott művei milyen mértékben nem alapoznak az IQ fogalmára és az IQ-tesztekre.