Flynn-effektus
A Flynn-effektus az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – bár eltérő mértékben – de világszerte tapasztalt folyamatos emelkedése. A jelenség nevét felfedezőjéről, James R. Flynn új-zélandi politológusról kapta. Az emelkedés mértéke nagyjából 10 év alatt három pont.
Az effektus 21.századi kritikája
[szerkesztés]Bár a 20. században az IQ-teszteken elért eredmények világszerte emelkedtek – ezt nevezzük Flynn-effektusnak –, a 21. század elejétől több fejlett országban e tendencia megtorpant, sőt néhol visszafordult. A kutatások szerint ez a változás nem genetikai, hanem elsősorban környezeti okokra vezethető vissza. Lehetséges tényezők közé tartozik az oktatás minőségének és szerkezetének átalakulása, a csökkenő olvasási szokások, az okoseszközök által kiváltott figyelemelterelés, valamint az egészségtelen életmód (pl. rossz táplálkozás, alváshiány). Továbbá a családi környezet és a kognitív kihívások szintje is csökkenthetett a hétköznapi életben. Ezek a társadalmi és kulturális változások együttesen hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kognitív képességek fejlődése lelassult, vagy sok népességcsoportnál konkrétan hanyatlani kezdett.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2018) „Flynn effect and its reversal are both environmentally caused”. Proceedings of the National Academy of Sciences 115 (26), 6674–6678. o. DOI:10.1073/pnas.1718793115. PMID 29891605.
- ↑ (2016) „The negative Flynn effect: A systematic literature review”. Intelligence 59, 163–169. o. DOI:10.1016/j.intell.2016.10.002.
- ↑ (2018) „The slowing down of secular IQ gains: The impact of society-wide IQ-reducing trends”. Intelligence 68, 87–99. o. DOI:10.1016/j.intell.2018.03.004.
- ↑ (2015) „One century of global IQ gains: A formal meta-analysis of the Flynn Effect (1909–2013)”. Perspectives on Psychological Science 10 (3), 282–306. o. DOI:10.1177/1745691615577701.
- ↑ (2004) „The end of the Flynn effect? A study of secular trends in mean intelligence test scores of Norwegian conscripts during half a century”. Intelligence 32 (4), 349–362. o. DOI:10.1016/j.intell.2004.06.004.
- ↑ (2005) „A long-term rise and recent decline in intelligence test performance: The Flynn Effect in reverse”. Personality and Individual Differences 39 (4), 837–843. o. DOI:10.1016/j.paid.2005.01.029.
- ↑ (2018) „How much does education improve intelligence? A meta-analysis”. Psychological Science 29 (8), 1358–1369. o. DOI:10.1177/0956797618774253.
- ↑ (2019) „The recent negative Flynn effect: Differences in cognitive ability in Spain”. Intelligence 74, 20–27. o. DOI:10.1016/j.intell.2019.01.001.
- ↑ Flynn, James R.. What Is Intelligence? Beyond the Flynn Effect. Cambridge University Press (2007). ISBN 978-0521714786
Források
[szerkesztés]- Richard D. Fuerle: A Fynn-effektus magyarázata (angolul)
- Növekvő intelligencia: A Flynn-effektus (angolul)
- Marguerite Holloway: Flynn hatása Scientific American, 1999. január (Online elérhető változat – regisztrációt igényel) (angolul)
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |