Szerkesztő:Kriszta67/Toldi

Grantner Jenő: Toldi Miklós szobra (Miskolc)

Pásztor János: Toldi Miklós eltapossa a toportyán férget (Budapest, Testnevelési Egyetem)

A Toldi Arany János műve, mely ismertté tette alkotóját s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét.

Keletkezése

Arany János 1846-ban kezdte írni az Elveszett alkotmányt, melyet beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára. El is nyerte a pályadíjat, bár Vörösmarty Mihály bírálta hexametereit. Vörösmarty bíráló szavai további munkára késztették Aranyt. 1847-ben a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő és az ő javaslatára vették fel a követelmények közé a népies formát. A pályázat szövege: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen.”

Arany János először szülőfalujában hallott legendákat a híres Toldi Miklósról. Később elolvasta Ilosvai Selymes Péter változatát, ebből kapott ihletet. A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott és nemcsak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Arany egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult felé, és Petőfi volt az első, aki köszöntésére sietett. Egy évvel később Arany Jánost a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta.

A Toldi népiessége

A Toldit Petőfi az általa is képviselt népiesség megnyilvánulásának tartotta.

A népiesség mint célkitűzés széles közönség irodalmi kultúráját hivatott szolgálni; mint hangnem két stílusirányzatnak: a romantikának és a realizmusnak ötvözete; és sem Petőfinél, sem Aranynál nem az életmű egészére vonatkozik. Az elveszett alkotmány bonyolult szerkezetű mű; a Toldiban a történet sokkal zártabb, folytonosságát nem töri meg az elbeszélő közbeszólása. Itt már belülről, lélektanilag ábrázolt jellemekkel találkozunk. Csak az Előhang különül el a szövegtől, azáltal, hogy lírai keretbe helyezi a történetet, kiemelve a költő kötöttségét a Szalonta környékén, a nép körében eleven Toldi-mondához.

Forrásául Nagy Lajos király korának mondái szolgáltak, köztük Arany szülőfaluja és a környék mondái, valamint Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklos-nak cselekedeteiről és bajnokságáról való história című krónikája. Innen idézte a mottót is az énekek elé.

A mű hangvételére hatással volt Petőfi Sándor újfajta, közvetlen népiessége.

Műfaja és nyelvezete

Műfaja elbeszélő költemény. Arany János a mű megírásakor arra törekedett, hogy minél pontosabban idézze fel a kort, amelyről írt, ezért a műben egyaránt alkalmazott régies és tájnyelvi kifejezéseket. Ezekhez magyarázatokat fűzött az olvasó számára.

A Toldi verselése és stílusa

A Toldi verselése ütemhangsúlyos: négy ütemű felező tizenkettes páros rímekkel. A sorai 12 szótagosak és két egyenlő, 6 szótagos egységre oszthatóak.

Érdekességek

2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén a Toldi illusztrációja látható.

Lásd még

• Toldi-trilógia
• Toldi estéje
• Toldi szerelme

Kiegészítő információforrások

• Arany János. Toldi trilógia. Magyar Elektronikus Könyvtár 
• elte.hu >>sulinet >> Alkotói portrék a magyar irodalomból >> Arany János
• szerk.: Voinovich Géza, Keresztury Dezső: Arany János Összes művei, Az MTA kritikai kiadása (1951) 

• Arany János.szerk.: S. Varga Pál: Tanulmányok és kritikák. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó (1998). ISBN 963 472 257 1