Szerkesztő:Hirannor/Femme Fatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Femme Fatale (kiejtés: angolul:ˌfɛm fəˈtæl; hivatalos IPA szerinti:ˌfɛm fəˈtɑːl; franciául:fam faˈtal) vagy magyarul a Végezet Asszonya egy jellemző karaktert, egy archetípust jelent, mely a történelemben és a művészetekben sokszor megjelenik.

Az archetípus lényege[szerkesztés]

Ezek a nők mindannyian csinosak és vonzóak, akik szeretőiket teljesen behálózzák és amikor már az ellenállhatatlan vágy gyakorlatilag az eszüket veszi, kompromitáló, veszélyes, esetleg halálos helyzetekbe sodorják áldozataikat. Sokszor úgy ábrázolják őket, mint természetfeletti erővel bíró démonokat. Találunk köztük valós történelmi személyiségeket és kitalált lényeket. A szociológusok véleménye is megoszlik e témában, vannak akik a női függetlenség, a feminizmus megtestesülését, míg mások a boszorkányüldözés, az elnyomás vetületét látják a karakter mögött.

Végzet Asszonyai a történelemben[szerkesztés]

Ókor[szerkesztés]

Éva[szerkesztés]

Éva nem tipikus alakja ennek az archetípusnak, mivel a szakértők véleménye jelentősen eltér e kérdésben. Míg Durkheim egyértelműen a végzet asszonyának tartja, addig Freud szerint tettei alapján nem sorolható ide, de véleménye szerint is Éva bűnbeesése tette lehetővé ennek a karakternek a kialakulását.

Éva a zsidó, a keresztény és az iszlám hitvilágban egyaránt az első nő a Földön. A Bibliában (Mózes I., Genezis) és a Koránban is Ádám bordájából teremti meg az Isten. Több közös gyermekük születik, három fiút (Káint, Ábelt és Séthet) Mózes könyveiben meg is neveznek, 7 lányukra viszont csak utalást tartalmat az Ószövetség.

Éva, Lucifer sugallatára megszegi az Istentől kapott tilalmat és eszik a Tudás fájáról, majd Ádámot is megkínálja a gyümölccsel. Büntetésül Isten száműzi őket és gyermekeiket a Paradicsomból.

Lilith[1][szerkesztés]

Lilith John Collier festményén (1892) a Southport-i Atkinson Art Gallery-ben

Lilith egy sumér Istennő volt, akit gonoszsága miatt száműztek Inanna édenkertjéből. A zsidó hagyományokban, mint Ádám egyik felesége jelenik meg. Sokszor keveréklényként (szárnyakkal) ábrázolják, mint az archetípus sok más képviselőjét. A feminista mozgalom jelképként használta fel Lilith alakját. Sok kávézó, könyvkereskedés és leánygyermek kapta ezt a nevet. Az első tetoválás melyet európai nő készíttetett, a szárnyas Lilithet ábrázolta.

A pszichológiában, míg Éva az anyaságot, szerénységet és engedelmességet jelképezi,addig Lilith az érzékiséget, szenvedélyt és szexualitást.

Delila[szerkesztés]

Sámson és Delila, Anton Van Dyck (1599-1641) festménye

Az elszegényedett Delila pénzért bármire képes volt, ezt használta ki a filiszteusok vezetője is, hogy megszerezze Sámson természetfeletti erejének titkát. Delila elcsábította Sámsont, majd, három sikertelen próbálkozást követően, negyedszerre megszerezte a titkot, mi szerint Sámson ereje a hajában rejlik. Ezért álmában kopaszra borotválta a szertőjét, majd az ellenség kezére adta. (Bírák könyve)

Pandóra[szerkesztés]

A görök mitológiában Pandóra tölti be az első és a világra a szerencsétlenséget rászabadító nő alakját. Zeusz teremtette a többi isten segítségével, majd küldte bosszúajándékként a Földre, mert Prométheusz ellopta tőlük a tüzet. Hermész egy szelencét adott neki, azzal a kikötéssel, hogy soha nem nyithatja ki. Epimétheusz, Prométheusz testvére, beleszeretett Pandórába és emberi kíváncsisága átterjedt a szelencére is, az ő kedvéért Pandóra kinyitotta a szelencét és kiengedte belőle az összes csapást, ezt látva Pandóra lecsukta a szelence fedelét és a remény már nem tudott kijönni. Hosszú ideig szenvedett a világ, míg Pandóra újra ki merte nyitni a szelencét és kiengedte belőle a reményt.

Salome[szerkesztés]

Jezabel[szerkesztés]

Klütaimnésztra[szerkesztés]

Kleopátra[szerkesztés]

Szirének[szerkesztés]

Szkülla[szerkesztés]

A szfinx[szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

Morgana[szerkesztés]

Boszorkányok[szerkesztés]

Jeanne D'Arc[szerkesztés]
A Salem-i boszorkányok[szerkesztés]

Újkor[szerkesztés]

Justine[szerkesztés]

Mata Hari[szerkesztés]

Carmen[szerkesztés]

Theda Bara[szerkesztés]

Szerepük Magyarországon[szerkesztés]

Karády Katalin[szerkesztés]

Ábrázolásuk a művészetekben[szerkesztés]

A képzőművészetben[szerkesztés]

  • Albrecht Dürer (1471-1528): Ádám és Éva
  • Lucas Cranach (1472-1553):Ádám és Éva
  • Gustave Doré (1832-1883): Éva teremtése
  • Jan van Eyck (1390-1441): Genti oltár (Ádám és Éva alakja)
  • Anton Van Dyck (1599-1641): Sámson és Delila
  • Peter Paul Rubens (1577-1640): Sámson és Delila
  • John Collier (1850-1934): Lilith
  • Jules Joseph Lefebvre (1836-1911): Pandóra
  • Lucas Cranach (1472-1553): Salome
  • Franz von Stuck (1863-1928): Salome
  • Bernardino Luini (1480-1532): Salome
  • Gustave Moreau (1826-1898): Salomé
  • Gustav Klimt (1862-1918): Salome

Az irodlomban[szerkesztés]

A zeneművészetben[szerkesztés]


Filmen és fotón[szerkesztés]

Femme Fatale

francia thriller, 2002

Brian de Palma rendező irányítása alatt, Antonio Banderas főszereplésével készült film hősnője is egy igazi veszélyes csábító. Hét évvel egy nagy ékszerrablás után, új személyazonossággal álcázva magát visszatér Franciaországba, de egy paparazzo fotós lencsevégre kapja. A hősnő minden csáberejét bevetve akadályozza meg, hogy a fotó napvilágot lásson.

Pandóra szelencéje

Pandora's box, amerikai thriller

A 2002-ben, Rob Hardy által rendezett film főhősnője egy sikeres pszichológusnő, aki maga is afféle végzet asszonya. Házassága romokban hever, amikor elvállal egy különös munkát, egy gyilkossági kísérlet túlélőjének gondozását. Kezdetben vonzalom kezd kialakulni kettejük között, amíg egy titkos klubban, a Pandóra szelencéjében, meg nem jelenik a színen egy jóképű fickó, aki teljesen magához láncolja a nőt. A főhősnőnek olyan örömökben lesz része amelyről álmodni sem mert, de ezekért súlyos árat fizet.

További filmek ezen a címen:
Die Büchse der Pandora, német filmdráma, 1929
Pandora'nin kutusu, török-belga filmdráma, 2008

Források[szerkesztés]

  1. Judit M. Blair De-Demonising the Old Testament - An Investigation of Azazel, Lilith, Deber, Qeteb and Reshef in the Hebrew Bible. Forschungen zum Alten Testament 2 Reihe, Mohr Siebeck 2009 ISBN 3-16-150131-4
  • ^ The penguin dictionary, femme fatale
  • ^ Victorian Sexual Dissidence, By Richard Dellamora, Contributor Richard Dellamora, Published by University of Chicago Press, 1999, ISBN 0226142264, 9780226142265
  • ^ The Femme Fatale Throughout History, History Television
  • ^ Mario Praz, The Romantic Agony, ch. IV, p. 199: La Belle Dame sans Merci (The Beautiful Lady without Mercy). London/New York, 1933-1951-1970 (Oxford University Press).
  • ^ Mario Praz (1970 The Romantic Agony. Oxford University Press: 199, 213-216, 222, 250, 258, 259, 272, 277, 282, 377
  • ^ Huysmans À rebours - Toni Bentley (2002) Sisters of Salome: 24
  • ^ Toni Bentley (2002) Sisters of Salome
  • ^ Per the Oxford English Dictionary, vamp is originally English, used first by G. K. Chesterton, but popularized in the American silent film The Vamp, starring Enid Bennett
  • ^ a b Johnston, Sheila (27 February 2009). "Whatever happened to the femme fatale?". The Independent. http://www.independent.co.uk/arts-entertainment/films/features/whatever-happened-to-the-femme-fatale-1633088.html. Retrieved 27 February 2009.
  • http://de.wikipedia.org/wiki/Lilith

Külső hivatkozások[szerkesztés]