Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Gyalu22/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A római–szeleukida háború a Római Köztársaság és a Szeleukida Birodalom koalíciói közötti, Kr. e. 192-től 188-ig tartó katonai konfliktus volt Anatólia hovatartozása felett.

Előzmények[szerkesztés]

IV. Ptolemaios Philopatór Kr. e. 205-ben meghalt, így gyermekkorú fia, V. Ptolemaios Epiphanés lett Egyiptom új királya. Két évvel később III. Antiochos és V. Philippos makedón király egyezményt kötöttek egymással a birodalom felosztásáról.[1] 202-ben Antiochos, kihasználva, hogy az alexandriai udvart belviszályok kötötték le, támadást indított, ezzel kezdetét vette az ötödik szír háború.[2] Koilé-Syria pár éven belül teljesen szelukida kézre került.[3] Ezután Antiochos meghódította a ptolemaidák anatóliai birtokainak nagyrészét.[4] Philippos sem vesztegette idejét: betört Trákiába, elfoglalva több várost a Boszporuszig és bevett több égei-tengeri kikötőt, megverve egy pergamoni-rhodoszi flottát.[5]

Kr. e. 196-ban a szeleukida uralkodó merész vállalkozásba kezdett. Átkelve a Helléspontoson elfoglalta Trákiát és újjáépítette a trákiai Chersonésoson lévő Lysimacheiát. A várost ezt megelőzően a trákok rombolták le a makedón erők elűzése után. A lakosokkal esküvel megerősített szerződést kötött, amelyben a felek kölcsönös katonai segítségnyújtásra kötelezték magukat. Igazgatásukat második fiára, IV. Seleucos Philopatórra bízta.[6] A nagykirály hirtelen megindulása megijesztette Titus Quinctius Flaminius konzult, a Makedóniával hadakozó római csapatok vezérét, így az békét kötött.[7] Ez volt a második makedón háború.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hegyi 2013 52. o.
  2. Hegyi 2013 53. o. Lancel 2005 269. o.
  3. Lancel 2005 269. o.
  4. Hegyi 2013 54. o.
  5. Lancel 2005 269-270. o.
  6. Hegyi 2013 57. o.
  7. Hegyi 2013 58-59. o.

Források[szerkesztés]