Szerkesztő:Braun Barbara

Kognitív torzítás

Fogalma

Gondolkozási hiba avagy a racionális ítélkezés formája. Ez a fogalom és szócikk is azonban csak a gondolkozásunkból adódó hibákat ismerteti és részletezi. Ennek vizsgálatára szolgál a kognitív tudomány Önmagunk és mások megismerését segíti a pszichológiába való belátás. Észlelési hibák: szűrőszerűen viselkedő torzítások. Befolyásolják, mi juthat el a tudatig és mi nem.

Az emberek a külső ingerek hatására "saját valóságot" kreálnak. Ennek eredményeképpen levonhatnak helytelen következtetéseket.A cselekvők és a megfigyelők más nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre. Míg a külső szemlélő figyelmének középpontjában a cselekvő áll, addig a cselekvőket leköti az adott helyzet, amivel meg kell birkózniuk. Ezt taglalja és kapcsolódik az attribúcióhoz.

Története

Az agynak számtalan információt kell feldolgozni másodpercről másodpercre függetlenül a cselekvéstől, ezért az agy egyszerűsít ahol tud. A meglévő tudásunk és tapasztalataink alapján próbálja a leggyorsabb válaszokat adni számunkra. Évezredekig nem volt ideje az embereknek filozofálni, csak az életben maradás volt a lényeg. Az „ősember” szoftver még mindig ott van bennünk, azonban nem hoz annyi hasznot, mint korábban. Ez köszönhető az evolúciónak és a folyamatos fejlődésnek. Számos helyzetben alkalmazzuk a torzításokat, akaratlanul vagy tudatosan. Remek példa rá és általános is, hogy miként lép életbe hitel felvételénél. Része az életünknek és áthatja mindennapjainkat. Rengeteg kísérlet és teszt létezik ennek a bemutatására. Ezek elemzésére is rengeteg változat létezik, elengedhetetlen azonban az alapos utána járás és kutató munka.

Okai

1. Lerövidítjük az információ-feldolgozást, mert mondjuk, gyorsan kell cselekednünk.
2. Az agyunk kapacitása egyszerűen limitált, nem lennénk képesek mindent felfogni.
3. Érzelmi vagy erkölcsi motivációból.
4. Az emlékezetünk torzít: bizonyos dolgokra másképp emlékszünk, más dolgokra meg sehogy sem.
5. Társas hatás, vagyis én is azt hiszem, amit körülöttem.

Típusai

1. Dichotóm gondolkodás: a dolgok vagy feketék vagy fehérek; szürke állomány nem létezik.
2. Túláltalánosítás: általános következtetés egyszeri esemény alapján.
3. Negatív szűrés: egyetlen negatív részlet kiragadása alapján az egész szituáció negatív minősítése.
4. Pozitívumok figyelmen kívül hagyása: pozitív információk leértékelése semlegessé vagy negatívvá.
5. Korai vagy önkényes következtetés: nem logikus következtetés, bizonyítékok teljes hiányában.
6. Nagyítás vagy kicsinyítés: saját hibáink felnagyítása, erényeink lekicsinylése.
7. Címkézés: konkrét viselkedés minősítése helyett az egész személy értékelése.
8. "Kell" és "kellene" állítások: elvárások megfogalmazása önmagunk vagy mások felé.

Példák

• Alapvető attribúciós hiba
• Csoportgondolkodás
• Dunning-Kruger-hatás
• Forer-hatás
• Framing
• Hamis konszenzus
• Holdudvarhatás
• Hozzáférhetőségi heurisztika
• Időközönkénti ismétlési hatás
• Igazságos világba vetett hit
• Megerősítési torzítás
• Önbeteljesítő jóslat
• Összekapcsolási téveszme
• Pareidolia
• Semmelweis-reflex
• Szerencsejátékosok tévedése
• Sztereotípia
• Vágyvezérelt gondolkodás
• A vonzás törvénye

Forrás

• Birtalan Balázs (2014) - Kognitív torzítások
• Kézai András (2018) - Hogyan nem gondolkodunk - kognitív torzítások
• B.X. pszichológus (2016) - Kognitív torzítások fajtái
• Daniel Kahneman (2012) - Gyors és lassú gondolkodás