Szerkesztő:Braun Barbara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kognitiv.jpg

Kognitív torzítás[szerkesztés]

Fogalma[szerkesztés]

Gondolkozási hiba avagy a racionális ítélkezés formája. Ez a fogalom és szócikk is azonban csak a gondolkozásunkból adódó hibákat ismerteti és részletezi. Ennek vizsgálatára szolgál a kognitív tudomány[1] Önmagunk és mások megismerését segíti a pszichológiába való belátás. Észlelési hibák: szűrőszerűen viselkedő torzítások. Befolyásolják, mi juthat el a tudatig és mi nem.

Az emberek a külső ingerek hatására "saját valóságot" kreálnak. Ennek eredményeképpen levonhatnak helytelen következtetéseket.A cselekvők és a megfigyelők más nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre. Míg a külső szemlélő figyelmének középpontjában a cselekvő áll, addig a cselekvőket leköti az adott helyzet, amivel meg kell birkózniuk. Ezt taglalja és kapcsolódik az attribúcióhoz[2].

Története[szerkesztés]

Az agynak számtalan információt kell feldolgozni másodpercről másodpercre függetlenül a cselekvéstől, ezért az agy egyszerűsít ahol tud. A meglévő tudásunk és tapasztalataink alapján próbálja a leggyorsabb válaszokat adni számunkra. Évezredekig nem volt ideje az embereknek filozofálni, csak az életben maradás volt a lényeg. Az „ősember” szoftver még mindig ott van bennünk, azonban nem hoz annyi hasznot, mint korábban. Ez köszönhető az evolúciónak és a folyamatos fejlődésnek. Számos helyzetben alkalmazzuk a torzításokat, akaratlanul vagy tudatosan. Remek példa rá és általános is, hogy miként lép életbe hitel[3] felvételénél. Része az életünknek és áthatja mindennapjainkat. Rengeteg kísérlet és teszt létezik ennek a bemutatására. Ezek elemzésére[4] is rengeteg változat létezik, elengedhetetlen azonban az alapos utána járás és kutató munka.

Okai[szerkesztés]

  1. Lerövidítjük az információ-feldolgozást, mert mondjuk, gyorsan kell cselekednünk.
  2. Az agyunk kapacitása egyszerűen limitált, nem lennénk képesek mindent felfogni.
  3. Érzelmi vagy erkölcsi motivációból.
  4. Az emlékezetünk torzít: bizonyos dolgokra másképp emlékszünk, más dolgokra meg sehogy sem.
  5. Társas hatás, vagyis én is azt hiszem, amit körülöttem.

Típusai[szerkesztés]

  1. Dichotóm gondolkodás: a dolgok vagy feketék vagy fehérek; szürke állomány nem létezik.
  2. Túláltalánosítás: általános következtetés egyszeri esemény alapján.
  3. Negatív szűrés: egyetlen negatív részlet kiragadása alapján az egész szituáció negatív minősítése.
  4. Pozitívumok figyelmen kívül hagyása: pozitív információk leértékelése semlegessé vagy negatívvá.
  5. Korai vagy önkényes következtetés: nem logikus következtetés, bizonyítékok teljes hiányában.
  6. Nagyítás vagy kicsinyítés: saját hibáink felnagyítása, erényeink lekicsinylése.
  7. Címkézés: konkrét viselkedés minősítése helyett az egész személy értékelése.
  8. "Kell" és "kellene" állítások: elvárások megfogalmazása önmagunk vagy mások felé.

Példák[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Birtalan Balázs (2014) - Kognitív torzítások
  • Kézai András (2018) - Hogyan nem gondolkodunk - kognitív torzítások
  • B.X. pszichológus (2016) - Kognitív torzítások fajtái
  • Daniel Kahneman (2012) - Gyors és lassú gondolkodás
  • Pataki Márta (2010): Kognitív Tudomány - Wikipédia szócikk
  • Koltai Kinga: Eötvös Lóránd Tudományegyetem - szociálpszichológia jegyzet
  • Bodnár Dorottya, Murinkó Szilvia, Pusztai Réka (2009): A hitelfelvételi döntések során fellépő kognitív torzítások
  • Mújdricza Ferenc (2018): A kognitív kérdőívtesztelés módszertana - mintaválasztás és toborzás