Szerkesztő:Bináris/sch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Schenzl Guidó (Haus (Stájerország), 1823. szeptember 28Graz, 1890. november 23.) Magyarországon alkotó osztrák tanár, meteorológus, kémikus, fizikus, csillagász, a mai Toldy Ferenc Gimnázium első igazgatója, az Országos Meteorológiai Szolgálat alapító igazgatója, admonti apát. Bár soha nem vallotta magát magyarnak, de a magyar oktatásügy és tudomány rendszerében, magyar nyelven fejtette ki a tevékenységét, ezért magyar tudósként is számon tarthatjuk őt.

A fiatal tudós és tanár[szerkesztés]

Johann Hieronym Max Schenzl egy uradalmi tisztviselő fiaként született. 1841-ben az admonti kolostorban lépett be a bencés rendbe, s ekkor vette fel a Guido nevet, melyet később Magyarországon Guidó alakban használt. Az apát megbízásából kémiát és fizikát tanult a grazi egyetemen. 1850-ben doktorált, majd tanári vizsgát tett matematikából és fizikából Bécsben. Közben előbb Marburgban, 1851 karácsonyától pedig az akkor még főként német nyelvű Budán, az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban tanított helyettes tanárként. Már kémikusként és meteorológusként is nevet szerzett magának, amikor 1854-ben meghívták rendes tanárnak a grazi főgimnáziumba.[1] Ugyanebben az évben azonban végre megértek a budai reáliskola létrehozására irányuló régi tervek is; az elsőként elképzelt alreáliskolából végül teljes főreáliskola lett, amelynek igazgatására Schenzlt szemelték ki.

Az iskolaigazgató (1855–1870)[szerkesztés]

1854 utolsó napjaiban Ferenc József aláírta az új budai főreáltanodát megalapító rendeletet. 1855 januárjában pedig Leo Thun vallás- és oktatásügyi miniszter kinevezte ideiglenes igazgatónak Schenzlt. A tanítás október végén indult meg.

Osztrák igazgató Budán[szerkesztés]

A meteorológus[szerkesztés]

Utolsó évei[szerkesztés]

1886-ban visszahívták Admontba, mert a nagybeteg apát, Zeno Müller[2] már nem tudta ellátni feladatait. Schenzlt ezért április 7-én adminisztrátorrá és leendő apáttá választották. Magyarországról való távozásakor tudományos érdemeiért a III. osztályú vaskoronarendet kapta. Életének nagyobb felét, több mint 34 évet töltött hazánkban. Müller halála után, 1890. február 10-én apáttá avatták, ekkor azonban már maga is betegeskedett, és november 23-án meghalt.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Buzinkay, 20. o.
  2. http://de.wikipedia.org/wiki/Stift_Admont#.C3.84bte_von_Admont

A Schenzl Guidó-díj

  A díjat a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 30/1993. (XI. 30.) KTM számú rendelettel alapította, és a miniszter adományozza. Leírása:
  "A hazai és nemzetközi meteorológia területén kimagasló tudományos, kutatási, szakmai eredmények elismerésére évente 2 db Schenzl Guidó-díj adományozható. A díjjal 50 000 Ft pénzjutalom jár. A díj adományozására évente a Meteorológiai Világnapon - március 23-án - kerül sor."

Források[szerkesztés]

  • Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve (Toldy Ferenc Gimnázium, Budapest, 2005)
    ISBN 963 218 257 X
  • Czelnai Rudolf: Az Országos Meteorológiai Szolgálat 125 éve (1870–1995) (Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 1995)
    ISBN 963 7702 59 8
  • A budapesti II. kerületi állami reáliskola emlékkönyve 1855–1905 (Szerk. Jánosi Béla. Budapest, 1905)
  • A Toldy Ferenc Gimnázium évkönyve az 1997/98-as iskolai évről

[[Kategória:19. századi magyar pedagógusok]] [[Kategória:Magyar csillagászok]] [[Kategória:Osztrákok]] [[Kategória:Bencés szerzetesek]]