Szerkesztő:ArtCoMeHun
Avantgárd barátságok[szerkesztés]
Nyolcak[szerkesztés]
A Nyolcak, egy a XX. század elején (1909-1912) létrejött művészcsoport. Avantgárd mellett főként a fauves, a posztimpresszionizmus és Paul Cézanne festészete inspirálta őket, valamint az impresszionizmus hangulati festészetével szembeni radikális szemléletváltás. 1908-ban még a jelképes "Keresők" elnevezést használták, csak 1911-től, második kiállításuktól nevezték magukat a csoport tagjairól Nyolcaknak.
A Nyolcak tagjai a század első éveiben valamennyien megfordultak tanulási céllal Párizsban, 1901 és 1907 között itt tanult Pór Bertalan, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Berény Róbert, Orbán Dezső és Kernstok Károly
A csoport tagjai: a polgári, radikális eszméket valló Kernstok Károly; a csoport legmerészebb alkotója Berény Róbert; Pór Bertalan, aki elsősorban monumentális, sokfigurás vásznaival tűnik ki; a kitűnő portréfestő, Tihanyi Lajos; Czigány Dezső, aki klasszikus nyugalmú, puritán felfogású önarcképeket és csendéleteket festett; Czóbel Béla és Márffy Ödön, akik a "fauve"-ok festészetének iskolázott mesterei; és Orbán Dezső, aki az erőteljesebb formák felé vonzódott.
A Nyolcak vezére, Kernstok Károly hasonló szerepet játszik a festészetben, mint Ady a költészetben. A legtöbben a köztársaság bukása után külföldre emigráltak, ám mégis vissza tértek pár év után.
Modern jelenlétük[szerkesztés]
Habár a Nyolcak 1918-ban külön utakra térrek, munkáik a mai napig megtekinthetőek a világ különböző pontjain, emlékkiállítások formájában. A legjelentősebb a 2013-ban megrendezett Allegro Barbaro kiállítás, a párizsi Musée D’Orsay-ben, az egyetlen olyan tárlat, ahol az eredeti Nyolcak-bemutatók hangulata lett megidézve azzal, hogy Bartók Béla műveit játszották.
Bartok Béla[szerkesztés]
Bartók Béla, a híres magyar zeneszerző 1905-ben költözött Párizsba, hogy részt vehessen a 20. századi művészeti életben, ott megihlette a francia zene és azt vallotta, hogy nagyon nagy hasonlóság van a magyar és a francia zene között.
A Nyolcak tagjai közül Márffy Ödönnel találkozott először egy párizsi kávéházban (Café de Cluny).
Berény Róberttel együtt karácsonyozott, aki segített neki beilleszkedni a francia társadalomba.
Meglepően erős barátságot ápolt a nyolcak tagjaival annak ellenére, hogy Bartók nem ivott velük szóval az ilyen fajta programokban nem tudott részt venni.
1911-es kiállításon részt vett Bartók is, ahol előadta a vonós négyesét, ami a hallgatóság számára nagyon emlékezetes volt, mert együtt tudták élvezni a nyolcak festményeit és hallgathatták Bartók zenéjét.
Berény Róbert egy portrét is festett róla, amely most fia, Bartók Péter tulajdonában van Amerikában.
Ady Endre[szerkesztés]
Magyarország fővárosa, Budapest hatalmas lázban égett az újonnan keletkezett művészeti ágak miatt. Vibráló atmoszféra jellemezte a század társadalmát, az új eszményi emberek jelenléte végett. Az emberek úgy tartották, ha egy “ultramodern” művészeti forradalom jön létre, a költők azok, akik e forradalom hátterében állnak.
_portrait.jpg)
Nem volt ez másképp az 1900-as években sem, hiszen Ady sose félt megmutatni újszerűségét, valamint a vezérszerep sem állt távol tőle. A Nyolcak nyitóestélyén is hasonlóképpen zajlottak az események, 1911. április 29-én.
Mindenki, akinek valami dolga akadt az irodalommal az első sorban tolongott, csak, hogy kivehesse a részét ebből a kivételes kiállításból. A kiállítást követően a különböző művészeti ágak képviselői buzgón támogatták egymást, szövetségeket kötöttek. De ne siessünk ennyire előre, a kiállítás háttere egészen 1908-ra vezethető vissza, mikor Magyarország egyik legjelentősebb irodalmi folyóirata, a Nyugat megjelent.
A Nyugat egyik legkiemelkedőbb alakja Ady Endre volt, ki rendszeresen látogatott el Párizsba, szeretője Léda által, ahol megismerkedett a Nyolcak festőtársulattal. 1906-ban, mikor Ady forradalminak számító verseskötete ‘Új versek’ címmel megjelent. Ez év nyarán, mikor Ady könyve már befutott hazánkban, Párizsban a Café de Cluny kávéházban Ady megismerkedett Márffy Ödönnel (Nyolcak társulat tagja) valamint Fülep Lajossal. Első találkozásukkor kölcsönös ellenszenvet éreztek egymás iránt, azonban mikor a festők megtudták, hogy idejük legnagyobb magyar költőjével állnak szemben, a hozzáállásuk is egy csapásra megváltozott.
Források[szerkesztés]
https://www.hung-art.hu/vezetes/nyolca_h.html
[1]A Nyolcak
- ↑ A Nyolcak