Szentkirályi Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentkirályi Zoltán
Született 1927. november 1.
Debrecen
Elhunyt 1999. február 6. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
építészettörténész
Kitüntetései Széchenyi-díj
Sírhely Óbudai temető

Szentkirályi Zoltán (Debrecen, 1927. november 1.Budapest, 1999. február 6.) Széchenyi-díjas magyar építész, építészettörténész, MMA-tag.

Kutatási területe[szerkesztés]

  • Kutatási területe az újkori építészet és a képzőművészet története volt.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában a Debreceni Református Kollégiumban és a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Egyetemi tanulmányait 1945–1947 között a Debreceni Tudományegyetem filozófia-pedagógia-esztétika szakán kezdte, ahol Karácsony Sándor tanítványa és demonstrátora volt, majd pályát váltott, és a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1951-ben. 1951-től az Építészettörténeti és Elméleti Intézet munkatársa, 1977-től docense, 1990-től egyetemi tanára, 1993-ig igazgatóhelyettes és az építészettörténeti osztály vezetője volt, 1998-ban nyugdíjazták. Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja, az Építész Mesteriskola tanára és az Építész Mester Egylet elnöke volt. A Magyar Művészeti Akadémia 1992-ben a tagjává választotta.

Sírja az Óbudai temetőben (22-1-30).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Az építészet rövid története I-II. (Détshy Mihállyal, 1956)
  • Építészettörténet az építőiparitechnikumok 3-4. oszt. számára, 1-2.; átdolg. Détshy Mihály, ill. Kathi Imre, Szentkirályi Zoltán, Dörflinger Ede; Műszaki, Bp., 1956
  • Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben. (Munkatársak, a rajzokat Balázs Éva és Szentkirályi Zoltán készítette. 1959)
  • Szentkirályi Zoltán–Détshy Mihály: Az építészet rövid története; ill. Kathi Imre, Szentkirályi Zoltán, térképrajz Dörflinger Ede; 2. jav. kiad.; Műszaki, Bp., 1959
  • Pogány Frigyes Balázs Évával és Szentkirályi Zoltánnal: Terek és utcák művészete (1960)
  • Pogány Frigyes–Szentkirályi Zoltán–B. Szücs Margit: Újkori építészettörténet. A feudális társadalmak építészete. Renaissance építészet; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem–Tankönyvkiadó, Bp., 1962
  • Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben; munkatárs Balázs Éva, Szentkirályi Zoltán; 2. jav., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1965
  • Pécs városképei-műemlékei (Dercsényi Dezsővel, Pogány Frigyessel, 1966)
  • Szentkirályi Zoltán–Détshy Mihály: Építészettörténet. Ábrák; Műszaki, Bp., 1967
  • Szentkirályi Zoltán: Az építészet és képzőművészet története 3.; Tankönyvkiadó, Bp., 1969
  • Az építészet világtörténete I-II. (1980)
  • Építészettörténeti és Építészetelméleti Értelmező Szótár társszerkesztés (szerk.: Major Máté, 1983)
  • Az építészet története. Újkor. Barokk. (1986)
  • Akadémiai Nagylexikon I. kötet (1994-1997) több mint 400 építészeti címszó megírása.
  • Válogatott építészettörténeti és elméleti tanulmányok (posztumusz mű, 2006)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)