Szent Naum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Naum
Szent Naum ortodox ikonon.
Szent Naum ortodox ikonon.
Születése
830 körül
Halála
910. december 23.
Ohrid, Első dunai bolgár birodalom (ma Macedónia)
Tisztelete
Egyháza Ortodox egyház
Tisztelik Ortodox egyház
Kegyhely Szent Naum Monostor, Ohrid.
Ünnepnapja január 5. és július 3.
Védőszentje a mentális betegségben szenvedőknek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Naum témájú médiaállományokat.

Szent Naum (néhol Ohridi Szent Naum, bolgárul: Свети Наум, Sveti Naum, 830 körül – Ohrid, 910. december 23.) Szent Cirill és Metód tanítványa, a bolgárok misszionáriusa, akit Bulgária hét apostola közt tartanak számon. Halála után az Ortodox Egyház szentté avatta.

Élete[szerkesztés]

Naum fiatalkoráról keveset lehet tudni. Ohridi Szent Kelemen Szent Cirill és Metódról szóló hagiográfiája szerint, 863-ban ő is részt vett a két misszionárius nagymoráviai térítő útján. Itteni tartózkodása alatt közreműködött a Biblia óegyházi szláv nyelvre történő lefordításában és a glagolita ábécé kifejlesztésében, Cirill és Metód halála után azonban megmaradt misszionáriustársaival hazatért Bulgáriába.

876-ban I. Borisz bolgár kán két óegyházi szláv nyelvű iskolát hozott létre birodalma területén: az egyiket az ország fővárosában Pliszkában, a másikat Ohridban. A pliszkai iskola vezetőjévé 886-ban Naumot nevezték ki, ezt a tisztségét 893-ig töltötte be, míg az ohridi iskola vezetője Ohridi Kelemen lett. 893-ban az új bolgár kán, I. Simeon, Ohridi Kelement nevezte ki Berat püspökévé, így helyét az ohridi iskola élén Naum vette át. Ebben a tisztségében fejezte be a cirill ábécé tökéletesítését, mely hamarosan a Bolgár Birodalom hivatalos írásformájává vált.

905-ben Naum az Ohridi-tó partján kolostort építtetett, itt halt meg 910-ben. Halála után szentté avatták.

Emlékezete[szerkesztés]

Szent Naum kolostora

Az által alapított kolostort később Szent Naum kolostorának nevezték el és fontos ortodox zarándokhellyé vált.

Az Antarktisz melletti Livingston-szigeten egy hegycsúcsot neveztek el róla.[1]

Források[szerkesztés]

  • Kantor, Marvin: Medieval Slavic Lives of Saints and Princes. The University of Michigan Press, 1983
  • Curta, Florin, Southeastern Europe in the Middle Ages. 500–1250. Cambridge University Press, 2006

Jegyzetek[szerkesztés]