Szent Miklós-templom (Marosvásárhely)
| Szent Miklós-templom | |
| Vallás | katolicizmus |
| Építési adatok | |
| Építése | 12. század |
| Bezárása | 16. század |
| Stílus | romanika |
| Elérhetőség | |
| Település | Marosvásárhely |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-templom
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 37″, k. h. 24° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 37″, k. h. 24° 33′ 50″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Miklós-plébániatemplom Marosvásárhely első temploma és legrégibb egyházi emléke volt. A mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt, építése a 12. századra tehető. A reformáció utáni időszakban kihasználatlan maradt, és hamarosan elpusztult.
Története[szerkesztés]
Építése a 12. századra tehető.[1][2] Első ismert plébánosa Romanus volt, kinek nevét 1323-ban jegyezték fel, és aki az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint esperesként 40 dénárt fizetett. 1484-ben megemlítik Lőrinc plébánost, 1508-ban Barnabást, 1513-ban Jánost, 1527-ben Eleket.[2]
A reformáció után, 1556-ban a reformátusok vették birtokukba a templomot, azonban soha nem használták, ezért hamarosan romos állapotba került.[3] 1602-ben, Basta dúlása után a Szent Miklós-templomhoz tartozó épületekbe helyezték át a református iskolát, mely korábban a Várban működött. Később kibővítették ezeket, de végül nem maradtak fenn, ugyanis a 19. században új iskolaépületeket emeltek.[4] A romos Szent Miklós-templom köveit felhasználták többek között a Keresztelő Szent János-plébániatemplom építéséhez.[1]
Nevét még több évszázadig őrizte a Szentmiklós utca elnevezés (a mai Bolyai Farkas utca déli része).[5] Az 1990-es évek végén a Kövesdombon épült római katolikus templomot szintén Szent Miklós tiszteletére szentelték.[6]
Leírása[szerkesztés]
A templom a mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt.[2] Valószínűsíthető, hogy román stílusban épült. Mellette paplak, plébániális iskola, és temető is helyet kapott, előtte pedig a vásártér (Régivásár) helyezkedett el. A templom, a tér, és az oda betorkolló utcák alkották a középkori Marosvásárhely városmagját.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Keresztes 13–14. o.
- ↑ a b c Léstyán 157–158. o.
- ↑ Keresztes 17. o.
- ↑ Keresztes 57. o.
- ↑ Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 202–203. o. (1996). ISBN 9789739755443
- ↑ Marosvásárhely III., Szent Miklós, Kövesdomb. Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Keresztes: Keresztes Gyula. Marosvásárhely régi épületei. Marosvásárhely: Difprescar (1998). ISBN 9739866905
- ↑ Léstyán: Léstyán Ferenc: Marosvásárhely katolikus múltja. In Marosvásárhely történetéből I. szerk. Pál-Antal, Szabó. Marosvásárhely: Mentor. 2007. ISBN 9789735992767
.svg){kind=small}