Szent László király római katolikus templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent László király római katolikus templom
Szent László király-templom, 2020 Szob.jpg
Település Szob
Ország Magyarország
Építési adatok
Stílus barokk
Építés kezdete 1775
Építés befejezése 1778
Alapadatok
Magassága48 m
Elhelyezkedése
Szent László király római katolikus templom (Magyarország)
Szent László király római katolikus templom
Szent László király római katolikus templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 18° 51′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 18° 51′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László király római katolikus templom témájú médiaállományokat.
Római Katolikus Templom, Szob, Főhajó.jpg

A Szent László király római katolikus templom Szob Pest megyei település központjában épült 1775–1778 között, barokk stílusban. 1779-ben szentelték fel Szent László tiszteletére.

A templom építészete[szerkesztés]

A templom tornya 48 méter magas, melyben négy harang található. Délben a 650 kilós harang szólal meg, melyet Gombos Lajos harangöntő mester öntött 1958-ban, Őrbottyánban. Az egyhajós templom tornya a nyugati oldalra épült, a torony bádogból készült hagymasisakkal fedett. A szentély északi és déli oldalán egyformán kiképzett, ablakkal és bejárattal ellátott helységek vannak, a sekrestye és az oratórium. Az épületet magas lábazat veszi körül.

A templom rövid története[szerkesztés]

Nazdrovich Kristóf idejében, 1774-ben kezdék el lerakni az alapjait. A korábbi templom valószínűleg a Luczenbacher kastély helyén állhatott, ám a Duna áradásai miatt a falu úgy döntött, hogy új templomot építenek a folyótól távolabb. A munkálatok befejeztével, 1779-ben szentelték Szent László tiszteletére. A templomban található négy harang a „Lélekharang” (még a korábbi templomból került át, 1756-ban öntötték), a „Jézus szíve”, „A magyarok nagyasszonya” (melynek felirata: Boldogasszony harangodban árva néped szíve dobban), valamint a „Szent László” (melynek felirata: Szent László, népünk szent királya, harangoddal hívj imára!) neveket viselik.

Orgonáját 1794-ben a Rajecben működő Pazsiczky család orgonaműhelyéből rendelték meg. Az egyedülálló, barokk díszítésű hangszer kiemelten műemléki rangú.

Az 1838-as nagy árvíz idején ezt a templomot is elérte a Duna.

Források[szerkesztés]