Szalay A. Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalay A. Sándor
Alex Szalay.jpg
Született 1949. június 17. (68 éves)
Debrecen
Nemzetisége magyar
Foglalkozása asztrofizikus,
kozmológus,
egyetemi tanár,
akadémikus
Díjak Sidney Fernbach Award (2015)

Szalay A. Sándor weboldala

Szalay A. Sándor (Debrecen, 1949. június 17. –) Széchenyi-díjas magyar asztrofizikus, kozmológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az asztrofizika, a galaxiskeletkezés és a kozmológia nemzetközi hírű tudósa.

Életpályája[szerkesztés]

1967-ben érettségizett, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar fizikus szakára. 1969-ben átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar fizikus szakára, ahol 1972-ben szerzett diplomát. Ennek megszerzése után az ELTE TTK atomfizikai tanszékén kezdett el dolgozni, eközben hosszabb időt töltött az Amerikai Egyesült Államok több egyetemén (például a berkeleyi Kaliforniai Egyetemen vagy a chicagói Illinois-i Egyetemen). 1987-ben kapott egyetemi tanári kinevezést az ELTE atomfizikai tanszékére. Az egyetemen 2007-ben alakult nemzetközi asztrofizikai kutatóiskola oktatója. Ezenkívül a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzora is lett.

1986-ban védte meg a fizikai tudomány kandidátusi, majd akadémiai doktori értekezését. Az MTA Űrkutatási Komplex Bizottságának lett tagja, később elnöke, valamint a Csillagászati és Űrfizikai Bizottságba is bekerült. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette rendes tagjai sorába. Tagja emellett a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP) magyar nemzeti bizottságának, valamint igazgatója a Amerikai Nemzeti Virtuális Obszervatóriumnak.

Tudományos pályája mellett fiatalkora óta foglalkozik az elektronikus zenével. Saját együttesében, a Panta Rheiben gitáros.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területe az asztrofizika, a galaxisok keletkezése és a kozmológia.

Kutatásaiban a csillagászat számítástudományi alkalmazásaival is foglalkozik: nevéhez fűződik például az egyik legnagyobb kozmológiai adatbázis, a Sloan Digital Sky Survey tudományos archívumának megalkotása. A Virtual Observatory vezetőjeként arra törekszik, hogy általánosítsa, illetve standardizálja a csillagászatban az új generációjú terabájt-méretű adatbázisokat, a kezelés és az adatgyűjtés hatékonyságának javítása érdekében. Számos munkát adott ki a galaxisok keletkezése terén, ahol az eloszlás és a tágulás, bővülés témakörével foglalkozik.

Több mint háromszáznegyven tudományos publikációs szerzője vagy társszerzője, amelyek elsősorban külföldi folyóiratokban jelentek meg. E munkák az elméleti kozmológiától a megfigyelési csillagászaton át számítástudományi kérdéseket ölelnek fel. Munkáit elsősorban angol nyelven adja ki, de publikál magyarul is.

Családja[szerkesztés]

Nős, házasságából egy fiúgyermek született. Édesapja Szalay Sándor atomfizikus, az MTA tagja volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • The Collisionless Damping of Density Fluctuations in an Expanding Universe (1983)
  • The Statistics of Peaks of Gaussian Random Fields (1986)
  • Matematikai lapok és a magyar csoda (1987)
  • Lyman-alpha Clouds as a Relic of Primordial Density Fluctuations (1988)
  • Large-scale Distribution of Galaxies at the Galactic Poles (1990)
  • A galaxisok eloszlása az univerzumban (1991)
  • Bias and Variance of Angular Correlation Functions (1993)
  • Spectral Classification of Galaxies: an Orthogonal Approach (1995)
  • The Evolution of the Global Star Formation History as Measured from the Hubble Deep Field (1997)
  • Quantifying the Bimodal Color-Magnitude Distribution of Galaxies (2004)
  • Measuring the Baryon Acoustic Oscillation scale using the Sloan Digital Sky Survey and 2dF Galaxy Redshift Survey (2007)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]