Ugrás a tartalomhoz

Szagos tapló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szagos tapló
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Gloeophyllales
Család: Gloeophyllaceae
Nemzetség: Osmoporus
Tudományos név
Osmoporus odoratum
Szinonimák

Gloeophyllum odoratus

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos tapló témájú médiaállományokat és Szagos tapló témájú kategóriát.

A szagos tapló (Osmoporus odoratum) a Gloeophyllaceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyők korhadó törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szagos tapló termőteste, 2-20 cm széles, kagylószerűen konzolos, vagy szabálytalan, gumószerű. Felszíne molyhos- bársonyos, ráncos, hullámos. Széle sokáig gömbölyű, ritkábban éles. Színe eleinte sárgás vagy narancsbarna, idősen feketésbarnára vagy rozsdabarnára sötétedik; növekvő széle narancsbarna.

Termőrétege pórusos, közepesen szűk pórusokkal (1-2/mm); vastagsága 5-10 mm. Színe eleinte sárga, később vörösbarnára sötétedik.

Húsa kemény, parafaszerű, színe fiatalon citromsárga, később fahéjbarna. Szaga erős, fűszeres, ánizsra vagy korianderre emlékeztet; íze keserű.

Spórapora fehér vagy halványsárga. Spórája elliptikus-hengeres, sima, mérete 7,5-9,5 x 3-4 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A rézvörös lakkostapló, esetleg a sárga gévagomba hasonlíthat hozzá, de pórusos termőrétege, színe és ánizsszaga alapján jól azonosítható.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori.

Fenyőfélék (főleg luc) elhalt törzsén él, annak anyagában barnakorhadást okoz. Termőteste egész évben látható.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]