Szabó József (evangélikus püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó József
A Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke
Született1902. április 2.
Alsómesteri
Elhunyt1986. október 17. (84 évesen)
Győr
Felekezetevangélikus kereszténység
Püspökségi ideje
1948 – 1952
Előző püspök
Következő püspök
Kuthy Dezső
nem volt
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó József témájú médiaállományokat.

Szabó József (Alsómesteri, 1902. április 2.Győr, 1986. október 17.) evangélikus lelkész, irodalomtörténész, a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke 1948-tól 1952-ig.

Életútja[szerkesztés]

1902-ben született a Vas vármegyei Alsómesteriben. Édesapja és bátyja is falusi bíróként dolgozott. A soproni teológián és Angliában végezte tanulmányait. Kapi Béla püspök Győrben, 1926-ban avatta lelkésszé. 1935-től a Harangszó főszerkesztője. Dániában és a skandináv államokban is folytatott tanulmányokat. 1927-től körmendi, 1929-től egyházkerületi, 1939-től győri, 1947-től komáromi lelkész. 1948-ban balassagyarmati székhellyel dunáninneni püspökké választották Kerületét ezzel együtt püspöki szolgálatát 1952-ben politikai okokból megszüntették, lelkészi munkáját Balassagyarmaton folytatta 1973-ban történt nyugdíjazásáig.

Ekkor Győrbe költözött, ahol értékes Madách-gyűjteményét a Xantus János Múzeumra hagyta. Jelentős evangelizációs szolgálatot végzett. Ifjúkorától foglalkozott Madách Imre Az ember tragédiája című drámájával, összegyűjtötte a mű összes fellelhető hazai és külföldi kiadását, Arany János után pedig elsőként gondozta annak szövegét. Mérlegelte a Madách életében megjelent két kiadás nyomdahibáit, majd újabb kiadások szövegingadozásait is áttekintette, s az Arany-módosítás helyett kilenc helyen visszaállította az eredeti szöveget. Több évtizedes kutatómunkája gyümölcseként 1972-ben jelent meg a mű díszkiadása Madách születésének 150. évfordulójára Bálint Endre illusztrációival. Tudományos munkásságát 1983-ban Madách-díjjal jutalmazták, majd a Teológiai Akadémia 1984-ben tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címmel tüntette ki. 1986. október 17-én hunyt el Győrben. Balassagyarmaton utca és emléktábla őrzi emlékét.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.