Szabó Gábor (biológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó Gábor
Született 1927. január 2.
Sárospatak
Elhunyt 1996. december 13. (69 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása biológus
Iskolái Debreceni Orvostudományi Egyetem (1945–1951)
Kitüntetései Apáczai Csere János-díj (1987)

Szabó Gábor (Sárospatak, 1927. január 2.Debrecen, 1996. december 14.) magyar orvos-biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1973, rendes: 1982). Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1971).

Életpályája[szerkesztés]

Szabó Gyula körorvos és Schwartz Frida fia.[1] 1944-ben érettségizett a sárospataki református kollégium angol tagozatán. A háború alatt őt és családját deportálták. Szülei és bátyja a holokauszt áldozatai lettek. Ő tizenhárom hónapot töltött koncentrációs táborokban, majd hazatért és beiratkozott a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, melynek 1945 és 1951 között hallgatója volt.[2] 1948–1951 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének demonstrátora volt. 1951-től foglalkozott mikrobiális genetikával. 1951–1956 között a DOTE Gyógyszertani Inézetének aspiránsaként dolgozott az antibiotikum-osztályon. 1956-ban Moszkvában volt tanulmányúton. 1956–1963 között a DOTE Biológiai Tanszék, illetve Intézet egyetemi docense volt. 1959-ben Cambridge-ben vendégkutató volt. 1963–1993 között a Biológiai Intézet igazgatójaként dolgozott. 1963–1996 között egyetemi tanár volt. 1963–1966 között a DOTE oktatási rektorhelyetteseként dolgozott. 1964-ben a Humángenetikai Intézetben tanult Koppenhágában. 1971–1972 között New York-ban, Rockefeller Egyetemen volt vendégkutató. 1973–1979 között a DOTE rektora volt. 1987–1991 között a WHO főigazgatóságának tudományos tanácsadójaként tevékenykedett. 1990–1993 között a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke volt. 1990-től az Academia Europaea tagja volt.

Megszervezte az általános és az orvosi genetika, orvosi biológia oktatását. A Magyar Genetikusok Egyesület alapítója és elnöke volt. A Magyar Humángenetikai Társaság tiszteletbeli elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia Genetikai Bizottságának tagja volt. Az Acta Biologica szerkesztőbizottságának tagja volt. Kutatási területe az antibiotikumoknak (sztreptomicin) az őket termelő mikroorganizmusok életében betöltött szerepe, a mutáció, az egyedfejlődés, a magasabbrendű szervezetek külső DNS-sel való genetikai transzformációja. 150 közlemény szerzője, egyetemi orvosi biológiai tankönyv (1970) és számos genetikai, biológiai egyetemi jegyzet társszerzője.

Magánélete[szerkesztés]

1951-ben házasságot kötött Séra Ibolyával. Két fiuk született: Gábor (1953) és Sándor (1957).

Művei[szerkesztés]

  • Új módszer a mikroorganizmusok által termelt hatóanyagok biológiai kutatására. Kísérletes Orvostudomány (1953)
  • Streptomyces griseus streptomycin iránti resistentiája és antibiotikum termelése (Debrecen, 1955)
  • Studies on the Resistence to Streptomycin of Streptomyces griseus. Acta Biologica; Group-wise Growth of Streptomyces in a Medium Containing Streptomycin. Archiv für Mikrobiologie (1957)
  • Az antibiotikumok szerepe a természetben (Orvostovábbképzés, 1964)
  • A New Component from the Cell Wall of Streptomyces griseus. Acta Microbiologica; A differenciálódás tanulmányozása mikroorganizmusokon. MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei (1967)
  • Change of Resistence to Lysozime and Ultrasonic Disintegration of the Mycelium of Streptomyces griseus under the Influence of Chelating Agents and Polyvalent Cations. Canadian Journal of Microbiology (1967)
  • Differenciálódás celluláris szinten. In: A genetika biokémiai problémái (Budapest, 1969)
  • Orvosi biológia (Budapest, 1970)
  • Streptomyces griseus differenciálódását befolyásoló anyag izolálása és hatásmódjának tanulmányozása (Debrecen, 1970)
  • Az antibiotikumok biológiai szerepe. In: Antibiotikumok és vírusok biológiája (Budapest, 1978)
  • Autoregulators of Secondary Metabolite-ProducingStreptomyces. In: Microbial Physiology and Manufacturing Industry (Budapest, 1988)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szülei házasságkötési bejegyzése a sárospataki polgári házassági akv. 69/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  2. Orosz László: Szabó Gábor – Megemlékezés (1997) Magyar Tudomány – A MTA folyóirata Online elérhető

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kapusz–Petrovics–Vásárhelyi: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)
  • Bot György, Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza: 1918-1998. Debrecen, Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1998.
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X  
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8