Szép wallaby

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szép wallaby
Nőstény szép wallaby kicsinyével az erszényében
Nőstény szép wallaby kicsinyével az erszényében
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae)
Nem: Macropus
Shaw, 1790
Alnem: Notamacropus
Faj: M. parryi
Tudományos név
Macropus parryi
(Bennett, 1835)
Szinonimák
  • Macropus pallida (Gray, 1837)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szép wallaby témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szép wallaby témájú médiaállományokat és Szép wallaby témájú kategóriát.

A szép wallaby (Macropus parryi) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a kengurufélék (Macropodidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztráliában él, Queensland délkeleti és Új-Dél-Wales északkeleti részén honos. A ritkás eukaliptuszerdők lakója. A rezervátumokban védelmet élvez.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím fej-törzs-hossza legfeljebb 92 centiméter, a nőstényé legfeljebb 76 centiméter. A hím farokhossza legfeljebb 105 centiméter, a nőstényé legfeljebb 86 centiméter. A hím testtömege 20-25 kilogramm, a nőstényé 11-15 kilogramm. Bundája felül szürkésbarna, alul fehér. Pofája sötétbarna, oldalt az arctól az állig fehér csík fut. Füle nagy és lekerekített. Mellső lába hosszú, hajlott karmokban végződik. Farka hosszú és vékony, a vége elkeskenyedő.

Életmódja[szerkesztés]

Nappal aktív és 2-10 egyedből álló csoportokban élnek. Tápláléka fűfélék és páfrányok. Veszély esetén a nőstény sziszegő és morgó hangokkal figyelmezteti fajtársait. Ha nagy a forróság, karját nyalogatva hűti magát. Az állat legfeljebb 18 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím 24-30, a nőstény 18-24 hónapos korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak változó, a hímek között gyakran kerül sor harcra. A vemhesség 36 napig tart, ennek végén egy utód születik, amely igyekszik bemászni az erszénybe. A kölyök 8 hónapig ül az erszényben. Az erszény elhagyása után a kölyök még anyja mellett marad, körülbelül 15 hónapig.

Források[szerkesztés]