Szélesfarkú halfarkas
| Szélesfarkú halfarkas | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Stercorarius pomarinus (Temminck, 1815) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
A szélesfarkú halfarkas elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
költözési útvonal
szórványos
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szélesfarkú halfarkas témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesfarkú halfarkas témájú médiaállományokat és Szélesfarkú halfarkas témájú kategóriát.
|

A szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Lestris nembe Lestris pomarinus néven.[3]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon ritka kóborló, az őszi időszakban.[4]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eurázsia és Észak-Amerika északi részén fészkel. Hosszútávú vonuló, telelni a trópusi és szubtrópusi tengerekre vonul. Természetes élőhelyei a tundrák, tengerpartok és a nyílt tengerek.[5]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 46–51 centiméter, szárnyfesztávolsága 125–138 centiméter, testtömege pedig 600–900 gramm.[4]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészkelőhelyén főleg lemmingekkel táplálkozik, de mivel táplálékparazita, más madarak, főleg sirályok zsákmányát is elragadja és a fiókáikat is megeszi.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A talaj kisebb mélyedésébe rakja sáslevelekből készített fészkét, melyet mohával és zuzmóval bélel ki. Egy fészekaljban többnyire 2 tojás található, melyen 25-27 napig felváltva mindkét szülő kotlik. A fiatal madarak 31-32 napos korukban repülnek ki.[4]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. október 11.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. október 11.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. október 11.
- 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2020. október 11.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. október 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. október 11.


