Ugrás a tartalomhoz

Szélesfarkú halfarkas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélesfarkú halfarkas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Halfarkasfélék (Stercorariidae)
Nem: Stercorarius
Faj: S. pomarinus
Tudományos név
Stercorarius pomarinus
(Temminck, 1815)
Elterjedés
A szélesfarkú halfarkas elterjedési területe

  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
A szélesfarkú halfarkas elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szélesfarkú halfarkas témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesfarkú halfarkas témájú médiaállományokat és Szélesfarkú halfarkas témájú kategóriát.
Portré

A szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj.[1][2]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1815-ben, a Lestris nembe Lestris pomarinus néven.[3]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ritka kóborló, az őszi időszakban.[4]

Eurázsia és Észak-Amerika északi részén fészkel. Hosszútávú vonuló, telelni a trópusi és szubtrópusi tengerekre vonul. Természetes élőhelyei a tundrák, tengerpartok és a nyílt tengerek.[5]

Testhossza 46–51 centiméter, szárnyfesztávolsága 125–138 centiméter, testtömege pedig 600–900 gramm.[4]

Táplálkozás közben
és a levegőben

Fészkelőhelyén főleg lemmingekkel táplálkozik, de mivel táplálékparazita, más madarak, főleg sirályok zsákmányát is elragadja és a fiókáikat is megeszi.

A talaj kisebb mélyedésébe rakja sáslevelekből készített fészkét, melyet mohával és zuzmóval bélel ki. Egy fészekaljban többnyire 2 tojás található, melyen 25-27 napig felváltva mindkét szülő kotlik. A fiatal madarak 31-32 napos korukban repülnek ki.[4]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[4]

  1. "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. október 11.
  2. "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. október 11.
  3. "Avibase". Hozzáférés: 2020. október 11.
  4. 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 2020. október 11.
  5. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. október 11.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]