Székely Júlia (óvónő)
| Székely Júlia | |
| Született | 1863. január 19. Polgárdi |
| Elhunyt | 1921. december 18. (58 évesen) Ádánd |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | óvónő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jámbor Lajosné Székely Júlia, született Tasnádi Székely Julianna, írói nevén Székely Lilla (Polgárdi, 1863. január 19. – Ádánd, 1921. december 18.) óvónő, Jámbor Lajos tanító felesége.
Élete[szerkesztés]
Tasnádi Székely Gábor és Koch Julianna leánya, 1863. január 21-én keresztelték Polgárdiban.[1] A négy polgári osztály elvégzése után óvónőképzőben tanult, ahol 1881-ben kapott oklevelet. Előbb Apatinban, majd 1883-tól Móron, 1880-tól Békésen dolgozott rendes óvónőként 1890-ig. Férje buzdította az írásra, szépirodalmi és társadalmi lapokban publikált. Művei tárcák, novellák és költemények. Munkatársa volt a Protestáns Árvaházi Naptárnak és a Koszorúnak. Ádándon hunyt el, ott is helyezték örök nyugalomra.
Munkái[szerkesztés]
- Jellemek, történetek és képek (1899)
- Nagymama történeteiből (Debrecen, 1910)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 82. old.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János