Széchényi Dénes (sportlovas)
| Széchényi Dénes | |
.png) | |
| Az ország tükre 1862. 228. l. | |
| Született | 1828. november 28. Horpács |
| Elhunyt | 1892. szeptember 28. (63 évesen) Gutenstein |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | gróf Hoyos Mária (1838–1926) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Gräfin Francisca von Wurmbrand-Stuppach Széchényi Lajos |
| Foglalkozása | jogi doktor, a főrendiház tagja, sportlovas |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Dénes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Dénes (Horpács, 1828. november 28. – Gutenstein, 1892. szeptember 28.) jogi doktor, a főrendiház tagja, sportlovas.
Élete
[szerkesztés]Gróf Széchényi Lajos, valóságos belső titkos tanácsos és gróf Clam-Gallas Alojzia fia, és gróf Széchényi Imre öccse. Jogot végzett. Ifjú éveiben katona volt és a hadsereget mint tartalékos huszár főhadnagy hagyta el. Később képviselővé választották a kismartoni kerületben, részt vett az 1861. évi országgyűlésen és ez év május 27-én feltűnést keltő beszédet mondott a felirat mellett. Attól fogva állandóan tevékeny részt vett a közügyekben, bár hivatalt nem vállalt. Kitünő gazda hírében állt és a sportot nagy kedvvel művelte. Részt vett a főrendiház reformjáról szóló diskurzusban. Követségi tanácsos volt Münchenben, császári és királyi kamarás és több bel- és külföldi rendjel tulajdonosa.
Cikke jelent meg a Nemzetgazdasági Szemlében (1880. Falusi népünk elszegényedése).
Szakírói tevékenysége
[szerkesztés]Széchényi Dénes megújította a lovaglás oktatását. Egyrészt a lovaglás megtanulásának kezdeti szakaszában a lovasnak fel kellett dobni egy labdát és elkapnia háromféle mozgásformában (lépés, ügetés, vágta). Másrészt már az oktatás kezdeti szakaszában ugratni tanította a lovasokat. Harmadrészt az oktatás kezdetétől gyakoroltatta a lovasokkal a mozgó lóra való fel- és leugrást, illetve a fel- és leszállást a ló mindkét oldaláról.
Módszerével elérte, hogy a lovasok magabiztosan ültek a lovon és a kantárszárat később sem használták kapaszkodásra. Nagy súlyt fektetett arra, hogy a ló a lovaglás tanítása alatt ne legyen megijesztve (oly csekélyek legyenek a haladásnak lépcsőzetei, hogy a ló ezeket észre se vegye.)
Ő találta ki a fogathajtók között használatos Széchényi-szárt. Ez egy olyan hajtószár volt – amit sokan francia szárnak neveznek, holott semmi köze nem volt a franciákhoz –, amivel a keresztágakat lehetett beállítani és a hajtó a lovakat ennek az új szárnak a beillesztésével egymástól függetlenül tudta irányítani.
Módszerei nem terjedtek el ugyan azonnal más országokban, de könyvei hatással voltak Frederico Caprilli tevékenységére.[1]
Munkái
[szerkesztés]- Országgyűlési beszéde 1861. máj. 27. Pest, 1861 (Tisza László és Madách Imre beszédeivel együtt)
- Adalékok a lovaglás tanításához. Pest Heckenast kiadó, 1871 (hasonmásban: 2011)
- Renn-Kalender für Oesterreich-Ungarn. Wien, 1885-90
- Gedanken über das Pferd und seine Behandlungsweise von Oswald Graf Wolkenstein. Wien, 1886 (szerző kéziratából bővített kiadás)
- Beitrag zum Reitunterrichte. Wien, 1871. (2. kiadás 1887., 3. k. 1895. Uo.). [Az "Adalékok" német kiadása]
- Egy őszinte szó a Kossuth-cultusról. Bpest, 1891
- Officielles Gestütsbuch für Oesterreich-Ungarn. Wien, 1891 (General-Secretariat des Jockey-Club für Oesterreich IV.).
- Eszmék a lovaglás és kocsizás köréből; Pallas Ny., Bp., 1892 (németül. Bécs, 1891., francziául ford. A. Lehr, Saumur, 1893)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A másik lovas Széchényi: Széchényi Dénes 1828–1892 Archiválva 2016. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. Rubicon. 2013. július
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- gróf Széchényi Dénes családfája
További információk
[szerkesztés]- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999
- Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
- Rébay Magdolna: Gróf Széchényi Dénes (1828–1892) gyermekeinek nevelése a családi levelezés tükrében
- Hecker Walter: Egy elfeledett Széchényi. Gróf Széchényi Dénes élete és munkássága; I.A.T., Bp., 2017
