Számozott basszus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számozott basszus a barokk zene alapvető kompozíciós technikája. A basso continuo számozással bővítve ad akkordokká bővített kíséretet a zeneművekhez.
A jelzésrendszer az összhangzattan alapjává vált: a római számok jelölik a hangnem hét fokát (pl. az A-dúr V. foka: e, a fisz-moll IV. fokú hármashangzata: fisz-a-cisz). Az arab számok a felső hangokat a basszustól elválasztó, a hangzatokat meghatározó hangközöket jelzik, pl. 2: szekund-akkord, 6: szext-akkord, 9: nón-akkord.

Billentyűs hangszerek (csembaló, orgona) vagy hangszercsoportok szólaltatták meg.

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap