Sugár János (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Sugár János (egyértelműsítő lap).
Sugár János
SzületettStern János
1922. január 27.
Polgár
Elhunyt2010. január 27. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeiegy gyermek:
Sugár Katalin
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiDebreceni Egyetem
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Sugár János, születési és 1936-ig használt nevén Stern János (Polgár, 1922. január 27. – 2010. január 27.)[1] patológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1969).

Életpályája[szerkesztés]

Sugár (Stern) Antal (1882–1944) jegyző és Horowitz Margit Mária (1891–1944) fiaként született status quo ante irányzatot követő zsidó családban.[2][3] Elemi és polgári iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Ötödik osztálytól (1935-től) a Hajdúnánási Református Gimnáziumban tanult, ahol 1939-ben érettségi vizsgát tett. Ez idő alatt egy hajdúnánási ortodox zsidó családnál lakott. Tanulmányait a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerette volna folytatni, azonban a zsidótörvények miatt – kitűnő érettségi eredményei ellenére sem – kezdhette meg. 1940-ben Budapestre költözött és az Adria Selyemszövő gyárban kapott állást.

1943-ban bevonult munkaszolgálatra, és egy évet töltött Esztergomban. A következő évben svájci menlevélhez jutott többekkel a munkásszázadból, és visszatért a fővárosba. A szovjet hadsereg érkezését megelőzően századával Ercsibe vezényelték, ahol árkot ásattak velük. 1944 őszén a Teleki téri nyilasházba került, majd a budapesti gettóban érte a felszabadulás. Szüleit és bátyját az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Kilenc évvel idősebb bátyja, Sugár István több koncentrációs tábort túlélve visszatért Magyarországra.

1945 és 1950 között a Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult, ahol a Patológiai Intézet munkatársa lett. 1954-ben Kellner Bélát követve a fővárosba került annak a csoportnak (Lapis Károly, Holczinger László, Vekerdi László) a tagjaként, amely a rák elméleti kutatását megalapozta. Az 1960-as évektől rendszeresen járt külföldre. 1967-ben a budapesti Onkopatológiai Intézetben tudományos osztályvezetővé nevezték ki.[4] 1974 és 1992 között az Onkopatológiai Intézet vezetője, egyúttal az Onkopatológiai Tanszék egyetemi tanára is lett.[5] Hat évre az Orvostovábbképző Egyetem rektorhelyettesévé választották.

Négy éven át vezette az UICC (Nemzeti Rákellenes Unió) ösztöndíj-bizottságát, tagja volt az Európai Rákbizottságnak és a Ramazzini Karcinogenezis Társaságnak. Jelentős szerepet töltött be a Budapesten megrendezett UICC világkongresszus szervezésében és lebonyolításában. Vezetése alatt a Magyar Onkológusok Társasága (MOT) az ország egyik legnagyobb létszámú és legaktívabb társaságává vált. Főtitkársága, majd elnöksége alatt sor került az interdiszciplináris rendezvények megtartására és a fiatalok külföldi ösztöndíjas tanulmányútjainak támogatására. 1992-ben nyugalomba vonult, de továbbra is dolgozott konzultánsként, másrészt kutatási téren a „mikroinvázió” új szemléletével foglalkozott.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.[1]

Lánya Sugár Katalin fogorvos. Három unokája született (Ágnes, Péter, Balázs).

Művei[szerkesztés]

  • Vékonybél üszkös fekélye (Darmbrand, jejunitis ulcerosa necrotisans). (Orvosi Hetilap, 1951, 45.)
  • A daganatok vitális és supravitalis festékfelvételére vonatkozó vizsgálatok. Kandidátusi disszertáció, 1956
  • A senilis amyloid előfordulása a vesében. Haranghy Lászlóval és Beregi Edittel. (Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1958)
  • A mitózis stimulációja és inhibíciója. Csuka Orsolyával. (Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1972)
  • Dr. Kellner Béla (1904–1975). Nekrológ. (Orvosi Hetilap, 1975, 38.)
  • A vulva verrucosus carcinomája. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1976, 4.)
  • A vékonytű technikás aspirációs cytológia lehetőségei a daganat-diagnosztikában. Bodó Miklóssal és Döbrössy Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1977, 17.)
  • A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai. Döbrössy Lajossal és Bodó Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1977, 36.)
  • A kémiai carcinogenezis elméleti és gyakorlati problémái. (Orvosi Hetilap, 1978, 24.)
  • A pathológiai beosztások alkalmazásának eredményei a gyermekkori és fiatalkori lymphomákban. Bak Mihállyal és Döbrössy Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1978, 36.)
  • Az állatkísérleti adatok jelentősége a klinikai daganat-kemoterápiában. Somfai-Relle Zsuzsával és Németh Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1980, 29.)
  • Cytológiai vizsgálattal kiegészített nőgyógyászati rákszűrések eredményei Budapesten (1976-1978). Bodó Miklóssal, Döbrössy Lajossal, Lust Ivánnal és Frekot Nándorral. (Orvosi Hetilap, 1981, 9.)
  • Biometriai adatok szerepe az emlőmegbetegedések aspirációs cytológiai vizsgálatában. Bodó Miklóssal, Szentirmay Zoltánnal, Bak Mihállyal és Svastits Egonnal. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1981)
  • Az aspirációs citológia alkalmazhatósága a non-Hodgkin malignus lymphomák diagnosztikájában. Bak Mihállyal, Bodó Miklóssal és Döbrössy Lajossal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1981)
  • A daganatos betegségek patogenesise. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1982)
  • Humán laphámsejtes bronchus carcinoma xenotraszplantációja és terápiás érzékenysége. Bak Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1984, 52.)
  • A kémiai rákkeltő anyagok kutatásának helyzete. (Magyar Tudomány, 1986)
  • Dekalcinálás nélküli, műgyantába ágyazott biopsziás anyagok vizsgálata és jelentősége a haematológiában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987, 47.)
  • Sugár János, Bodó Miklós, Honti József, Tanka Dezső. A magyar patológia története. Medicina (2005) 

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b „Gyászjelentése”, Magyar Nemzet, 2010. február 2. (Hozzáférés: 2023. április 16.) 
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a tolcsvai polgári házassági akv. 33/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
  3. ↑ Szülei halotti bejegyzése a polgári állami halotti akv. 107/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
  4. ↑ Orvosi Hetilap, 1967. augusztus 13. (108. évfolyam, 33. szám)
  5. ↑ Figyelő, 1974. augusztus 28. (18. évfolyam, 35. szám)
  6. ↑ Művelődési közlöny, 1977. szeptember 21. (21. évfolyam, 18. szám)

Források[szerkesztés]

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Eckhardt Sándor (2010). „Búcsúzunk Sugár János professzortól” (magyar nyelven). Magyar Onkológia (Magyarország) 54 (1). (Hozzáférés: 2023. április 16.)  
  • USCShoah Foundation. (Hozzáférés: 2023. április 16.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sugár_János_(orvos)&oldid=26879130”