Strassburgi Ulrik
Ellenőrzött
| Strassburgi Ulrik | |
| Született | Strasbourg |
| Elhunyt | 1277 (56-57 évesen)[2][3][4][5][6] Strasbourg |
| Foglalkozása |
|
Strassburgi Ulrik (latinul: Ulricus de Argentina, németül: Ulrich von Straßburg), (Strasbourg, 1225 körül – Strasbourg, 1277) középkori német teológus.
Strassburgi Hugóhoz hasonlóan Albertus Magnus egyik – éppenséggel legjobban kedvelt – tanítványa volt. Nem érte meg mestere 1280-as halálát, mert már három évvel korábban elhunyt. Kommentárokat írt Arisztotelész Meteorjához és a Szentenciákhoz, de csak egy De summo bono című irat maradt az utókorra utána. Ez tulajdonképpen Pszeudo-Dionüsziosz De divinis nominibusának magyarázata.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2026. május 4..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. október 16..
- ↑ various authors. "Dictionnaire de spiritualité. Ascétique et mystique". Dictionnaire de spiritualité (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
- ↑ "CiNii".
- ↑ "opac.vatlib.it" (angol nyelven).
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850 , 549–551. o.