Storegga földcsuszamlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Storegga csuszamlás által érintett terület és az elmozdulás iránya (piros karikával és nyilakkal jelölve). A sárgával jelölt terület Norvégia

A három Storegga csuszamlást a legnagyobb ismert földcsuszamlásokhoz sorolják. A norvég kontinentális talapzat szélén, a Norvég-tengerben víz alatt jöttek létre i.e. 6225-6170 körül. Az összeomlás hosszát a self peremén 290 km-re becsülik, a törmelék teljes térfogata pedig 3500 km³ volt, ami egy óriási cunamit indított az Észak-Atlanti-óceánban.

Leírás[szerkesztés]

A sárga számok a cunami hullámmagasságát mutatják a legújabb tanulmányok szerint.[1]

A három Storegga csuszamlást a legnagyobb ismert földcsuszamlások között tartják számon. Víz alatt jöttek létre a norvég kontinentális alapzat szélén (a „storegga” jelentése norvégül "nagy perem"), a Norvég-tengerben, 100 km-rel északnyugatra a Møre parttól egy gigantikus cunamit okozva az Észak-Atlanti-óceánon. Az omlás becsülhetően 290 km-es hosszúságban érintette a tengerparti selfet és 3500 km³ törmeléket mozgatott meg.[2] Ez Izland területének felelne meg 34 méteres vastagságban.

A cunami által lerakott üledékekből nyert növényi anyagok szénizotópos kormeghatározása alapján a legutóbbi esemény körülbelül i. e. 6225-6170 között[3][4] történt. Skóciában megtalálták az ezt követő cunami nyomait, lerakott üledékeit felfedezték a Montrose-medencében, a Firth of Forthban, a szárazföldre 80 km-ig benyúlóan és 4 méterrel a jelenlegi dagály szintje felett.

Lehetséges kiváltó ok[szerkesztés]

Valószínű kiváltó oka egy, a metán-hidrátok katasztrofális felszabadulását okozó földrengés lehetett. Egy köbméter szilárd hidrát 164 köbméter metánná tágul.[5]

Hatása az emberi kultúrákra[szerkesztés]

Storegga cunami üledék (felső szürke réteg) tőzeggel közrefogva (sötétbarna rétegek). Feltárva a skóciai Marytonnál a Montrose-medencében

Az utolsó Storegga csuszamlás idejében, vagy röviddel azt megelőzően Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét a régészek és geológusok által Dogger-földként ismert szárazulat kötötte össze a mai Északi-tenger déli részén. Úgy tartják, hogy ezen a lagúnás, mocsaras, sárral fedett tengerparti területen gazdag vadászatot és halászatot folytathattak a középső kőkorszaki emberi kultúrák.[6][7][8]

Bár a Dogger-föld a fokozatosan emelkedő tengerszint miatt tartósan víz alá került, felvetődött, hogy mind Nagy-Britannia, mind a kontinens partvidékét - beleértve a ma már elöntött területeket is - átmenetileg elönthette a Storegga csuszamlás által kiváltott cunami. Ez az esemény katasztrofális csapást mérhetett az akkori mezolitikumi népességre.[9][10][11]

Jelenkori hatása[szerkesztés]

Az Ormen Lange természetes gázmező előkészítése során ezt az eseményt is alaposan kivizsgálták. Az egyik következtetés szerint a csuszamlás oka az utolsó jégkorszakban keletkezett sajátos földtani képződmény volt, így csak egy újabb jégkorszakot követően ismétlődhetne meg. Ezt a 2004-ben közzétett eredményt tények és érvek támasztják alá, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az Ormen Lange gázmező fejlesztése nem növelné meg jelentősen egy újabb csuszamlás kockázatát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. P.C. Marrow, "Seismic Monitoring of the North Sea", Global Seismology Research Group, British Geological Society, 1992
  2. Bondevik, Stein (2003. augusztus 5.). „Record-breaking Height for 8000-Year-Old Tsunami in the North Atlantic”. EOS, Transactions of the American Geophysical Union 84 (31), 289, 293. o. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1029/2003EO310001. (Hozzáférés: 2007. január 15.)  
  3. (2006) „The Storegga Slide Tsunami – Deposits, Run-up Heights and Radiocarbon Dating of the 8000-Year-Old Tsunami in the North Atlantic”. American Geophysical Union meeting. Hozzáférés: 2014. január 6. 
  4. (2012) „Green mosses date the Storegga tsunami to the chilliest decades of the 8.2 ka cold event”. 45: 1–6. doi:10.1016/j.quascirev.2012.04.020. 
  5. Margonellis, Lisa (2014. október 1.). „An Inconvenient Ice”. Scientific American 311, 76. o, Kiadó: Nature America. DOI:10.1038/scientificamerican1014-82.  
  6. Bryony Coles, "Doggerland Project", University of Exeter Department of Archaeology. [2015. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  7. Vincent Gaffney, "Global Warming and the Lost European Country"
  8. Tony Robinson, "Britain's Stone Age Tsunami", Time Team specials, Channel 4 Television, 30 May 2013
  9. Bernhard Weninger et al., The catastrophic final flooding of Doggerland by the Storegga Slide tsunami, Documenta Praehistorica XXXV, 2008. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  10. Rincon, Paul: Prehistoric North Sea 'Atlantis' ht by 5m tsunami. BBC News. (Hozzáférés: 2014. május 1.)
  11. (2014) „How does multiscale modelling and inclusion of realistic palaeobathymetry affect numerical simulation of the Storegga Slide tsunami?”. Ocean Modelling 83, 11–25. o. DOI:10.1016/j.ocemod.2014.08.007. ISSN 1463-5003.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Storegga Slide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]