Stephen Kern Robinson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Stephen Kern Robinson
Stephen Robinson NASA STS114.jpg

Született 1955. október 26. (62 éves)
Sacramento
Iskolái
Űrben töltött idő 49 904 perc
Repülések
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stephen Kern Robinson témájú médiaállományokat.

Stephen Kern Robinson (Sacramento (Kalifornia), 1955. október 26. –) amerikai mérnök, tudós, űrhajós.

Életpályája[szerkesztés]

1975-ben diákként dolgozott a NASA Ames Research Centerben. 1978-ban az University of California-Davis keretében repüléstechnikai mérnöki oklevelet szerzett. 1979-ben mérnökként folytatta NASA-küldetését (folyadékok dinamikája, aerodinamika, kísérleti műszerek tervezése). 1985-ben a Stanford Egyetemen gépészmérnöki ismeretekből doktorált. 1990-ben megvédte doktori címét. 1990-től a NASA Langley Kutató Központjának kutatója, vezetője (35 mérnök és tudós vezetője). 1993-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) meghívott mérnöke. Munkája kiterjedt a műholdak pályairányba állításának, visszanyerésének technológiájára. Amerika több egyetemének meghívott tudósa. 1994-től visszatért a NASA Langley bázisra, ahol vezetője lett a General Aviation Technology programnak. Több mint 1400 órát töltött a levegőben.

1994. szeptember 12-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Négy űrszolgálata alatt összesen 48 napot, 9 órát és 50 percet (1161 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2012. június 30-án fejezte be.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–85, a Discovery űrrepülőgép 23. repülésének küldetésfelelőse. A telepítette, majd visszanyerte az Atmosphere-Shuttle Pallet Satellite-2 (CRISTA-SPAS-2) űreszközt (légkörkutató). Tesztelte az új Japán manipulátor alkalmazhatóságát. Első űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 20 órát és 28 percet (284 óra) töltött a világűrben. 7 600 000 kilométert (4 700 000 mérföldet) repült, 189 kerülte meg a Földet.
  • STS–95, a Discovery űrrepülőgép 25. repülésének küldetésfelelőse. Tesztelték a Hubble űrtávcső működését. A beépített RMS manipulátor kart működtette. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 21 órát és 44 percet (213 óra) töltött a világűrben. 5 800 000 kilométert (3 600 000 mérföldet) repült, 135 kerülte meg a Földet.
  • STS–114, a Discovery űrrepülőgép 31. repülésének küldetésfelelőse/fedélzeti mérnök. Az első űrhajós, aki az űrrepülőgép külső felületén végzett javítási műveleteket. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 21 órát és 22 percet (333 óra) töltött a világűrben. 9 300 000 kilométert (5 800 000 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–130, az Endeavour űrrepülőgép repülésének küldetésfelelőse/fedélzeti mérnöke. Legfőbb feladata a Tranquility modul és a Kupola feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 18 órát és 6 percet (330 óra) töltött a világűrben. 9 250 000 kilométert (5 700 000 mérföldet) repült, 217 alkalommal kerülte meg a Földet.

Tartalék személyzet[szerkesztés]

STS–108, az Endeavour űrrepülőgép 17., repülésének küldetésfelelőse/Mir fedélzeti mérnöke.

Források[szerkesztés]