Ugrás a tartalomhoz

Starachowice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Starachowice
Starachowice címere
Starachowice címere
Starachowice zászlaja
Starachowice zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságSzentkereszt
JárásStarachowicei
Rangváros
Alapítás éve15. század
Irányítószám27-200
Körzethívószám(+48)41
RendszámTST
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség46 270 fő (2021. márc. 31.)[1]
Népsűrűség1 452,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület31,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 03′, k. h. 21° 04′51.050000°N 21.066667°EKoordináták: é. sz. 51° 03′, k. h. 21° 04′51.050000°N 21.066667°E
Starachowice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Starachowice témájú médiaállományokat.

Starachowice (1939-49 között Starachowice-Wierzbnik)[2] város Lengyelországban a Szentkereszt vajdaságban, a Starachowicei járásban. A Szentkereszt hegység (Góry Świętokrzyskie) és az Iłżeckie dombság szomszédságában helyezkedik el. A Kamienna folyó völgyében fekszik, kiterjedt erdőségek övezik, melyek a Szentkereszti vadon maradványai.

1954-ig község volt. 1975-1998 között a Kielcei vajdasághoz tartozott.

Története

[szerkesztés]

A mai Starachowice helyén egykor huta és kovácsműhely állott, emlyet a 16. században a Starzechowski család bérelt, valószínűleg innen származik a város neve is. A település 1817-ig a wąchocki ciszterciek birtoka volt, akik 1789-ben nagyolvasztót építettek itt. 1815-től a huta a Lengyel Királyság tulajdonába került. A 19. század első felében Starachowice volt a Lengyel királyság legnagyobb vasipari központja a Kamenna folyó mentén fekvő régi lengyel ipari körzet részeként, melyet Stanisław Staszic tervezett és Franciszek Ksawery Drucki-Lubecki valósított meg.

A város 1939-ben alakult meg Wierzbnik, az ipari terület és a tőle délre fekvő falvak egyesítése eredményeképpen.[3] Az új város neve először Starachowice-Wierzbnik volt, 1952-től Starachowice, amikor járási jogokat is kapott.[4]

A II. világháború előtt hatalmas központja lett a fegyvergyártásnak - központi ipari körzet, itt gyártották a Bofors licenc alaoján az ágyúkat, vasérc bányát nyitottak, nagyolvasztó működött. A háború után új gyárak létesültek, többek között a „Star” teherautó gyár, faipari művek, bazaltolvasztó gyár. A rendszerváltás után az ipari monokultúra és vele a város jelentősége is fokozatosan visszafejlődött. Az autógyárat felvásárolta a német MAN. Az utóbbi években nagy nyomda létesült, mely mintegy 800 embert foglalkoztat.

Műemlékek

[szerkesztés]
Nagyolvasztó
  • A nagyolvasztóépületcsoportja a 19. századból. Európa egyik olyan ipari emléke, ahol egészében megmaradt a vasgyártás teljes technológiája.
    • nagyolvasztó (1840)
    • a régi gépműhely, ma fürdő
    • két üntőde, jelenleg téglagyár
    • gőzüzemű szellőzők
    • kazánház
    • egykori igazgatási épület (1840), jelenleg múzeum.
    • csatornák
  • lakóház (1840), korábban a gyári lakótelep része volt.
  • Szent kereszt templom 1681, átépítve a 19. század végén
  • keskenynyomtávú vasút
  • a régi posta épülete
  • zsidó temető
  • katolikus temető
  • gyárépületek a 19. század elejéről

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/052615211011-0947930?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.
  2. Monitor Polski 1949. 59. szám
  3. Monitor Polski 1939. 77. szám
  4. Mieczysław Adamczyk, Stefan Pastuszka: Starachowice. Zarys dziejów. Warszawa 1984. LSW. isbn=83-205-3548-4

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Starachowice című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]