Stépán Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stépán Gábor
Született 1953. december 13. (63 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök,
egyetemi tanár,
akadémikus
Díjak Thomas K. Caughey Dynamics Award (2015)

Stépán Gábor (Budapest, 1953. december 13.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet és a nemlineáris rezgések. 2008-ban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották.

Életpályája[szerkesztés]

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskolájában érettségizett. 1973-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karán, ahol 1978-ban szerzett gépészmérnök diplomát. Egyetemi évei alatt a műszaki mechanikai tanszék demonstrátora, illetve 1976 és 1978 között részfoglalkozású kisegítő kutató volt az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI). Diplomájának megszerzése után két évig ösztöndíjas gyakornok volt a BME műszaki mechanikai tanszékén. Ezt követően egy évig a Csepel Művek Szerszámgépgyárának tervezőmérnöke volt. 1981-ben az MTA és a BME Műszaki Mechanikai Tanszéki Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, majd 1986-ban tudományos főmunkatársa lett. 1991-ben átvették az egyetem műszaki mechanikai tanszékére, ahol egyetemi docensi beosztásban kezdett el dolgozni. 1994–1995-ben Fulbright-ösztöndíjjal kutatott az Egyesült Államokban. 1995-ben habilitált, majd megkapta egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezését. 2000 és 2009 között az MTA és a BME között Járművek és Gépek Dinamikája Kutatócsoport vezetője volt. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották. Emellett számos külföldi egyetem vendégkutatója, vendégprofesszora volt: Newcastle-i Egyetem (1988–1989), Dán Műszaki Egyetem (Lyngby, 1991), Delfti Egyetem (Hollandia, 1992–1993), Bristoli Egyetem (1996), Pierre és Marie Curie Egyetem (Paris 6, Franciaország, 2007).

1982-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Gépszerkezettani Bizottságának és a Szilárd Testek Mechanikája Bizottságnak lett tagja. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává. 2000-ben az MTA Doktori Tanácsának tagja, 2008-ban a Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese lett. Emellett a Felügyelőbizottság és a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága tagja. Akadémiai tisztségei mellett több tudományos társaság tevékenységében vesz részt: 1986-ban a Bolyai János Matematikai Társulat, 1990-ben a német Alkalmazott Matematikai és Mechanikai Társaság (Gesellschaft für angewandte Mathematik und Mechanik), 1992-ben a Society for Industrial and Applied Mathematics, 2000-ben az Euromech tagja lett. 1993 és 1994 között a Periodica Polytechnica című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt. Emellett a Journal of Vibration and Control, a Journal of Nonlinear Science, a Journal of Computational and Applied Mechanics, a Philosophical Transactions of the Royal Society, a Mechanism and Machine Theory és a Physica D szerkesztőbizottságának tagja.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei.

Foglalkozott a differenciálegyenletek területén bifurkációelmélettel, a késleltetett differenciálegyenletek kérdéseivel és az ehhez kapcsolódó káoszelmélettel. Legfontosabb eredményeit a stabilitáselmélet területén érte el: kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg. Hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében. A kerékmechanika területén a gördülő kerekek nemlineáris dinamikájával és az aktív és nemlineáris kerékfelfüggesztések problémájával foglalkozik. Az utóbbi években az úgynevezett fantom forgalmi dugók dinamikájának matematikai leírásával, keletkezésük előre jelzésével keltette fel a nemzetközi sajtó figyelmét is.

Több mint száztíz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar és angol nyelven adja ki.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Great Delay in a Predator Prey Model (1986)
  • Retarded Dynamical Systems (1989)
  • Micro-Chaos in Digitally Controlled Mechanical Systems (1994)
  • Quasiperiodic Oscillations in Robot Dynamics (társszerző, 1995)
  • Micro-Chaos in Digitally Controlled Machines (társszerző, 1996)
  • Delay-Differential Equation Models for Machine Tool Chatter (1998)
  • Delay, Nonlinear Oscillators and Shimmying Wheels (1998)
  • Dynamics and Control of Mechanical Processing I–II. (társszerk., 1999, 2000)
  • Modeling Non-Linear Regenerative Effects in Metal Cutting (2001)
  • Semi-Discretization Method for Delayed Systems (társszerző, 2002)
  • Multiple Chatter Frequencies in Milling Processes (társszerző, 2003)
  • Criticality of Hopf Bifurcation in State-Dependent Delay Model of Turning Processes (társszerző, 2008)

Források[szerkesztés]