Springer György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Springer György
Született1933. december 12. (90 éves)
Budapest
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásagépészmérnök
SablonWikidataSegítség

Springer György (Budapest, 1933. december 12. –) magyar származású amerikai hordozórakéta-konstrukciók világhírű alakja.

Életpálya[szerkesztés]

A Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett. Az 1956-ban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ötödéves hallgatójaként az országot elhagyó több ezer egyetemistához hasonlóan távozott az országból. Ausztráliába emigrált. Tanulmányait Sydney egyetemén folytatta, ahol 1959-ben gépészmérnökké avatták. Ausztráliából Amerikába költözött, ahol 1962-ben a Yale Egyetemen doktorált. 1962–1967 között a Massachusetts Institute of Technology (MIT) gépészkarán, majd a Michigan Műegyetemen volt professzor. Az 1960-as években az Amerikai Légierő felkérte, hogy vizsgálja a nagy sebességű repülőgéptesteket érő súlyos károsodások megszüntetésének lehetőségét. A vizsgálatok eredményeként figyelme a kompozit anyagok területére vezette. Az anyagtudományi kutatások eredményeként az 1970-es években megjelent új szintetikus, ún. kompozitanyagok forradalmian megváltoztatták a gépiparban, a könnyű- és hadiiparban alkalmazott technológiákat

A Stanford Egyetem Repülés- és Űrrepüléstudományi Intézete vezetőjének posztjára Hoff Miklós nyugalomba vonulása után pályázatot írtak ki. A negyven meghallgatásra hívott jelentkező közül Springer nyerte el a megbízatást. Emellett az egyetem Tartószerkezetek Tanszékének vezetését is rá bízták. Szakterülete a szálakkal megerősített műanyagok (kompozitok) vizsgálata, repülők és űrhajók szilárdságtani tervezése. Az 1980-as évek végén aktív részese volt az első ilyen anyagokból készült repülőgépek tervezésében, és mint azt 2001-ben egy vele készített interjúban elmondta:„Az új űrsikló teste már 100%-osan ilyen anyagból lesz, az én terveim szerint.”

Springer György napjainkig szoros kapcsolatot tart fenn a magyarországi kutatókkal, számos magyar doktorandusz tudományos munkáját irányította.

Írásai[szerkesztés]

12 könyv és több mint 200 tudományos publikáció szerzője.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

  • 1988-ban NASA-díjat kapott,
  • 1994-ben az USA nemzeti Mérnökakadémiájának tagja,
  • 1995-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,
  • 1995-ben az Amerikai Repülőmérnökök Kamarájának tagja,
  • 1995-ben az Év Mérnöke díjával tüntették ki,
  • 1997-ben az American Society of Composites Distinguished Researcher Award (Kiváló Kutatói Díj),
  • 1999-ben a Medal of Excellence in Composite Materials,
  • 2000-ben Structural Dynamics and Materials Award,
  • 2000. május 26-án az Egyetemi Tanács ünnepi ülésén (Stanford University, USA) átvette tiszteletbeli doktori oklevelét a kompozit szerkezetek terén kifejtett tevékenységéért.

Források[szerkesztés]

  • Bödők Zsigmond – Magyar feltalálók a repülés történetében – 2002. NAP Kiadó, Dunaszerdahely
  • Fizikai Szemle 2002/6. 193. o. - ŰRRAKÉTÁVAL AZ EMBERI GYOMORBAN - ISSN 0015-3257

További információk[szerkesztés]