Kazanlaki trák sírkamra
| A kazanlaki trák sírkamra | |
| Világörökség | |
 | |
| A menyasszony és vőlegény búcsúja (freskó a sírkamrából) | |
| Adatok | |
| Ország | Bulgária |
| Világörökség-azonosító | 44 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, IV |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Kazanlaki trák sírkamra
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 37′, k. h. 25° 24′Koordináták: é. sz. 42° 37′, k. h. 25° 24′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazanlaki trák sírkamra témájú médiaállományokat. | |
A kazanlaki trák sírkamra Bulgária központi részén, a Kazanlak várostól északra fekvő Türbe-dombon található építmény, amelyet 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.
Az 1944-ben, egy légvédelmi óvóhely építése során felfedezett fejedelmi sírbolt egy nagyobb nekropolisz része. A trákok tumulusznak nevezett halmok alá temetkeztek; a halom nagysága az elhunyt hatalmi és vagyoni pozíciójának megfelelő méretű volt.
A kőrakatból kialakított bejárattól keskeny boltozott folyosó vezet a szintén kőből kirakott, méhkas alakú temetkező kamrába. A kamra falát az i. e. 4. századból származó, kissé provinciális stílusú hellenisztikus freskók díszítik.
A sírkamra falán a főjelenet előkelő férfit és nőt ábrázol lakomán, zenészekkel, fogattal, lovakkal. A kupola tetejét kocsiverseny, a folyosó falát csatajelenet díszítik. A sír előkelő trák család temetkezési helye lehetett.
Források[szerkesztés]
- Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
További információk[szerkesztés]
 | Természeti |
|  |
|---|---|---|---|
| Kulturális | |||
