Hoheneich
| Hoheneich | |||
 | |||
| A városháza és a Szeplőtelen fogantatás-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Gmündi járás | ||
| Irányítószám | 3945 | ||
| Körzethívószám | 02852 | ||
| Forgalmi rendszám | GD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1424 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 521 m | ||
| Terület | 15,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 15° 01′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 15° 01′ 33″ | |||
| Hoheneich weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hoheneich témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hoheneich osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 1424 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Hoheneich Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik, a Braunaubach folyó mentén. Területének 57,2%-a erdő. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Hoheneich (1035 lakos 2018-ban) és Nondorf (389 lakos). A kataszteri közösségek Hoheneich és Nondorf.[2]
A környező önkormányzatok: északkeletre Schrems, délkeletre Kirchberg am Walde, délre Waldenstein, nyugatra Gmünd.
Története[szerkesztés]
Hoheneich a középkor során a már a 12. században is létező Kirchberg am Walde alá volt rendelve, amely a Kuenring család birtoka volt. Első írásbeli említése 1345-ből való, amikor egy bizonyos Niklas von Hoheneich birtokot cserélt Albert von Kirchberggel. A Hoheneich 1483 körüli nemzetség kihalása után tulajdonuk a Kirchberg bárókra szállt. Amikor Mátyás magyar király megszállta Alsó-Ausztriát, feltehetően Hoheneichet is elfoglalta; a tartomány egészen 1491-es haláláig uralma alatt maradt.
A harmincéves háború kezdetén, 1619-ben a Kollonitsch gróf vezette magyar és lengyel katonákból álló császári csapatok kifosztották és felégették a falut. Később a csehek foglalták el és gyújtották fel a kastélyt. A napóleoni háborúkban 1795-ben hesseni, az 1866-os osztrák-porosz háborúban pedig porosz csapatok szállták meg Hoheneichet.
1869-ben megnyílt a postahivatal, 1903-ban pedig az új iskola. A két világháború számos áldozatot szedett a település lakói közül.
Lakosság[szerkesztés]
A hoheneichi önkormányzat területén 2018 januárjában 1424 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 1640 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 88,9%-a római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 2,1% mohamedánnak, 5,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a törökök alkották 1,1%-kal.
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szeplőtelen fogantatás-kegytemplom. 1621-ben állítólag csoda történt a templomban. A lutheránus Kollonich gróf belülről bezáratta és befalaztatta a kegytemplom ajtaját, hogy a katolikus zarándokok ne imádkozhassanak a Szűz Mária szobra előtt. A munkások az ablakon másztak ki. Másnap - miközben a gróf és protestáns lelkészei a bokrok közül figyelték mi történik - a zarándokok könnyedén kinyittták az ajtót a mögé felhúzott fal pedig összedőlt.
- Ignaz Stidl 1909-es mauzóleuma a temetőben
- a Backhausen textilgyár 19. századi tüzoltóháza
- az 1740-ben épült Lourdes-kápolna
- Nondorf kápolnája
- a Braunaubach 17-18. század fordulóján épült hídja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 30920 – Hoheneich. Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hoheneich című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
