Enhéngál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enhéngál
Lagas lugalja
Elődjeismeretlen
UtódjaLugalsagengur
Életrajzi adatok
Születetti. e. 26. század
Elhunyti. e. 26. század
Lagas
SablonWikidataSegítség

Enhéngál (vagy Enhegal) Lagas város sumer vezetője az i. e. 26. század közepén. Elhelyezése a lagasi kronológiában nehézkes. Sem Ur-Nanse, sem az ő utódai, sem a sumer királylisták felirataiban nem szerepel a neve, ezért lehet feltenni, hogy a Meszilim felirataiban szereplő lagasi lugal előttük élt. Meszilim felsorolásában elfoglalt helye alapján Lugalsagengurt is megelőzte. A feltevést alátámasztja egy felirat, amelyen Enhéngál egy Ummával határos terület miatti konfliktusról számol be, ami első említése Guedinnek, a Lagas és Umma közti viszályok később is fontos forrásának. E szövegben Enhéngál nagy úrnak, magasztos királynak és harcosnak nevezi magát, amely egyben a korai titulatúrák példája is. Az Usumgal-sztélé alapzatán van még egy olyan felirat, amely „en-ḫe2-ĝal2 DIM2” olvasatú, és lehet úgy értelmezni, hogy „Enhéngál készítette” –,[1] Az Enhéngál-tábla alapján tudjuk, hogy nem enszi, hanem lugal volt a címe. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lugal szó későbbi értelmében vett önálló városkirály lett volna, ez a kifejezés épp ekkortájt alakult ki, és néhány nemzedéken belül rögzült a „nagy ember” királyi, uralkodói értelmezése.

Enhéngál valószínűleg inkább egy nagy földbirtokos volt, aki Lagasban nagy befolyásra tett szert. Egy nagyjából 2500 hektáros területen ekkor nyolc különböző lugal volt. A szöveg arról szól, hogy Enhéngál felvásárolt tizenegy parcellát egy bizonyos Lugalkigallától (lugal-ki-gal-la išib dnin-gir2-su = Lugalkigalla, Ningírszu papja). A szöveg ugyan jó megtartású és olvasható, de értelmezése nehézkes a sok lehetséges olvasat miatt. A jelenlegi értelmezési hagyomány Igor Mihajlovics Gyjakonov és Dietz Otto Edzard publikációira támaszkodik.

Neve - 𒂗𒃶𒅅 en-ḫe2-ĝal2 – jelentése „az úr bősége”, a fentiek tükrében felvett név lehet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ignace J. Gelb, Robert M. Whiting Jr, Piotr Steinkeller: Earliest Land Tenure Systems in the Near East: Ancient Kudurrus Text, in The University of Chicago Oriental Institute Publications, Vol. 104, 46. o.

Források[szerkesztés]

  • Samuel N. Kramer: The Enhegal Tablet, Journal of the American Oriental Society 20.
  • Albert T. Olmstead, The American Journal of Semitic Languages and Literatures 2.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap