„Radziwiłł Barbara lengyel királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „Radziwiłł Barbara (lengyelül ''Barbara Radziwiłłówna'', litvánul ''Barbora Radvilaitė'') (Vilnius, 1520. december 6…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Litván nemesi családból származott. Apja Radziwill Jerzy litván mágnás és hetman (1480–1541), anyja Koła Barbara (?–1550). Korának nevezetes szépsége volt. Szülei kiváló nevelésben részesítették. Éppúgy írt és beszélt fehéroroszul, a litván nagyhercegség magasabb rétegei körében használatos nyelven, mint lengyelül, valószínűleg latinul és valamelyest litvánul is. [[1537]]. [[május 18]]-án férjhez adták Gasztold Szaniszló trakai vajdához, azonban már [[1542]]. [[december 18]]-án özvegyen maradt. |
Litván nemesi családból származott. Apja Radziwill Jerzy litván mágnás és hetman (1480–1541), anyja Koła Barbara (?–1550). Korának nevezetes szépsége volt. Szülei kiváló nevelésben részesítették. Éppúgy írt és beszélt fehéroroszul, a litván nagyhercegség magasabb rétegei körében használatos nyelven, mint lengyelül, valószínűleg latinul és valamelyest litvánul is. [[1537]]. [[május 18]]-án férjhez adták Gasztold Szaniszló trakai vajdához, azonban már [[1542]]. [[december 18]]-án özvegyen maradt. |
||
[[1547]]-ben kezdődött szerelmi viszonya az ugyancsak özvegy Zsigmond Ágost lengyel trónörökössel, amelyből később házasság lett, s amely jelentős mértékben erősítette a Radziwiłł család lengyelországi hatalmát, valamint döntő szerepet játszott Barbara rokonai, Radziwiłł Mikołaj Czarny és Radziwiłł Mikołaj Rudy felemelkedésében is. Zsigmond Ágost még ugyanez évben, [[1547]]. [[július 27]]-én vagy [[augusztus 6]]-án feleségül vette Barbarát, a lengyel rendek azonban nem ismerték el törvényesnek a házasságát, s annak felbontását követelték. Ebben Zsigmond Ágost anyjának, [[ |
[[1547]]-ben kezdődött szerelmi viszonya az ugyancsak özvegy Zsigmond Ágost lengyel trónörökössel, amelyből később házasság lett, s amely jelentős mértékben erősítette a Radziwiłł család lengyelországi hatalmát, valamint döntő szerepet játszott Barbara rokonai, Radziwiłł Mikołaj Czarny és Radziwiłł Mikołaj Rudy felemelkedésében is. Zsigmond Ágost még ugyanez évben, [[1547]]. [[július 27]]-én vagy [[augusztus 6]]-án feleségül vette Barbarát, a lengyel rendek azonban nem ismerték el törvényesnek a házasságát, s annak felbontását követelték. Ebben Zsigmond Ágost anyjának, [[Sforza Bona lengyel királyné|Bona Sforza]] özvegy királynénak támogatását is élvezték, aki hallani sem akart róla, hogy egyetlen fia a királyi család egy hűbéresének leányát vegye feleségül. Zsigmond Ágost azonban védelmébe vette feleségét, és még a koronáról is hajlandó lett volna lemondani annak érdekében, hogy házassága érvényben maradjon. Végtére is az ellenállás hamarosan megszűnt, és Barbarát [[1550]]. [[december 7]]-én királynévá koronázták, öt hónappal később, [[1551]]. [[május 8]]-án azonban váratlanul meghalt. Férjét teljesen lesújtotta hitvese halála, mellyel kapcsolatban hosszú időn át tartotta magát az a nem bizonyított gyanú, miszerint a királynét Zsigmond Ágost anyja, Bona anyakirályné-régens mérgeztette volna meg. Barbarát kívánságának megfelelően [[Litvánia|Litvániában]], a vilniusi Szent Szaniszló-katedrális kriptájában temették el. |
||
Férje [[1553]]-ban harmadszor is megnősült: első felesége, [[Habsburg Erzsébet lengyel királyné|Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő]] húgát, [[Habsburg Katalin lengyel királyné|Katalint]] vette el, mivel azonban ebből a házasságából sem született gyermeke, [[1572]]-ben bekövetkezett halála folytán kihalt a [[Jagelló-ház]] férfiága. |
Férje [[1553]]-ban harmadszor is megnősült: első felesége, [[Habsburg Erzsébet lengyel királyné|Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő]] húgát, [[Habsburg Katalin lengyel királyné|Katalint]] vette el, mivel azonban ebből a házasságából sem született gyermeke, [[1572]]-ben bekövetkezett halála folytán kihalt a [[Jagelló-ház]] férfiága. |
||
A lap 2011. július 7., 15:48-kori változata
Radziwiłł Barbara (lengyelül Barbara Radziwiłłówna, litvánul Barbora Radvilaitė) (Vilnius, 1520. december 6. – Krakkó, 1551. május 8.) litván nemeslány, II. Zsigmond Ágost lengyel király második felesége. Házassága révén 1550 és 1551 között Lengyelország királynéja.
Élete
Litván nemesi családból származott. Apja Radziwill Jerzy litván mágnás és hetman (1480–1541), anyja Koła Barbara (?–1550). Korának nevezetes szépsége volt. Szülei kiváló nevelésben részesítették. Éppúgy írt és beszélt fehéroroszul, a litván nagyhercegség magasabb rétegei körében használatos nyelven, mint lengyelül, valószínűleg latinul és valamelyest litvánul is. 1537. május 18-án férjhez adták Gasztold Szaniszló trakai vajdához, azonban már 1542. december 18-án özvegyen maradt.
1547-ben kezdődött szerelmi viszonya az ugyancsak özvegy Zsigmond Ágost lengyel trónörökössel, amelyből később házasság lett, s amely jelentős mértékben erősítette a Radziwiłł család lengyelországi hatalmát, valamint döntő szerepet játszott Barbara rokonai, Radziwiłł Mikołaj Czarny és Radziwiłł Mikołaj Rudy felemelkedésében is. Zsigmond Ágost még ugyanez évben, 1547. július 27-én vagy augusztus 6-án feleségül vette Barbarát, a lengyel rendek azonban nem ismerték el törvényesnek a házasságát, s annak felbontását követelték. Ebben Zsigmond Ágost anyjának, Bona Sforza özvegy királynénak támogatását is élvezték, aki hallani sem akart róla, hogy egyetlen fia a királyi család egy hűbéresének leányát vegye feleségül. Zsigmond Ágost azonban védelmébe vette feleségét, és még a koronáról is hajlandó lett volna lemondani annak érdekében, hogy házassága érvényben maradjon. Végtére is az ellenállás hamarosan megszűnt, és Barbarát 1550. december 7-én királynévá koronázták, öt hónappal később, 1551. május 8-án azonban váratlanul meghalt. Férjét teljesen lesújtotta hitvese halála, mellyel kapcsolatban hosszú időn át tartotta magát az a nem bizonyított gyanú, miszerint a királynét Zsigmond Ágost anyja, Bona anyakirályné-régens mérgeztette volna meg. Barbarát kívánságának megfelelően Litvániában, a vilniusi Szent Szaniszló-katedrális kriptájában temették el.
Férje 1553-ban harmadszor is megnősült: első felesége, Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő húgát, Katalint vette el, mivel azonban ebből a házasságából sem született gyermeke, 1572-ben bekövetkezett halála folytán kihalt a Jagelló-ház férfiága.