„Japán Önvédelmi Haderő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Kategória:Haderő országok szerint kategória eltávolítva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Nem létezik ilyen |
|||
{| border=1 width=300 cellpadding=2 cellspacing=0 align=right style="border-collapse:collapse;" |
|||
|- |
|||
| colspan=2 align=center | [[Fájl:Flag of JSDF.svg|200px]] |
|||
|- |
|||
! colspan=2 align=center bgcolor=#8888ff | '''''japán Önvédelmi Haderő''''' |
|||
|- |
|||
| colspan=2 align=center | '''Katonai erők''' |
|||
|- |
|||
| Sorkötelezettség |
|||
| 18–27 év között |
|||
|- |
|||
| Hadkötelezettek |
|||
| 18–49 év között<br />(2005-ös becslés)<br />férfiak: 27 003 112 fő <br />nők: 26 153 482 fő |
|||
|- |
|||
| Szolgálatra alkalmasak |
|||
| (2005-ös becslés)<br />férfiak: 22 234 663 fő<br />nők: 21 494 947 fő |
|||
|- |
|||
| Évente korhatárt elérők |
|||
| (2005-ös becslés)<br />férfiak 683 147 fő<br />nők: 650 157 fő |
|||
|- |
|||
| Aktív állomány |
|||
| 239 000 fő |
|||
|- |
|||
| colspan=2 align=center | '''Költségvetés''' |
|||
|- |
|||
| Dollárban |
|||
| 45,841 milliárd USD (2004)<br />44,3 milliárd USD (2005) |
|||
|- |
|||
| GDP százaléka |
|||
| 1% (2004)<br />0,8% (2006)<ref>Lásd CIA The World Factbook-ot</ref> |
|||
|} |
|||
A '''japán Önvédelmi Haderő''' ([[japán nyelv|japánul]] 自衛隊 (じえいたい), [[WP:JAPÁN|magyarra átírva]] ''Dzsieitai'', jelentése ''„önvédelmi haderő”''; angolul ''Japan Self-Defense Forces'') [[Japán]] [[II. világháború]] utáni haderejének hivatalos neve. Az ''Önvédelmi Haderő'' megalakulása óta nem vett részt valódi harccselekményekben, azonban egyes csapattestjei már több nemzetközi békefenntartó műveletben is bevetésre kerültek (pl. [[Irak]] és [[Afganisztán]] területén). |
|||
== Erők == |
== Erők == |
A lap 2011. május 29., 17:47-kori változata
Nem létezik ilyen
Erők
Az Önvédelmi Haderő három fő haderőnemből áll:
- japán Szárazföldi Önvédelmi Erő (陸上自衛隊 (りくじょうじえいたい), átírva Rikudzsó Dzsieitai)
- japán Tengerészeti Önvédelmi Erő (海上自衛隊 (かいじょうじえいたい), átírva Kaidzsó Dzsieitai)
- japán Légi Önvédelmi Erő (航空自衛隊 (こうくうじえいたい), átírva Kókú Dzsieitai)
Személyi állomány
A Önvédelmi Haderő létszáma 1992-ben 246 400 főt számlált, melyből a Szárazföldi Önvédelmi Erő 156 ezret, a Tengerészeti Önvédelmi Erő 44 ezret, a Légi Önvédelmi Erő 46 ezret tett ki. A tartalék állomány körülbelül 48 ezer főből áll.
Korlátozások
A japán katonaságot szigorúan korlátozták a japán alkotmány 9. paragrafusában. Ez megtiltja hadsereg, haditengerészet és légierő létrehozását, de engedélyezi önvédelmi erők fenntartását. Az Önvédelmi Haderő minimális partraszálló és áttelepülési képességgel rendelkezik, nincsenek nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvereik (nagy hatótávolságú levegő-föld fegyverek és nagy hatótávolságú hadászati és harcászati támadógépeik), a légierő légi üzemanyag-utántöltő képessége minimális, kétéltű (tengerészgyalogos), vagy különleges hadműveleti alakulataik létszáma is csekély. Ennek ellenére az Önvédelmi Haderő felszerelése korszerű. Japán hagyományosan GDP-je 1%-át költi véderejére, azonban a közelmúltbeli hihetetlen gazdasági fellendülés hozta bevételnövekmény miatt ez hatalmas összeg: az ország évi 45,8 milliárd USD-t költ rá. Ennek nagyjából a fele a személyi állományra, a másik fele a felszerelések fenntartására és a fejlesztésekre különül el. Ezzel Japán rendelkezik a hatodik legnagyobb katonai költségvetéssel, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után.
Külföldi küldetések
Az első külföldi küldetésük, az ENSZ égisze alatt, az 1992-es (első) kambodzsai szabad választások biztosítása és felügyelete volt. Az ENSZ felhatalmazása nélküli első bevetésükre 2004-ben került sor Irakban. 2005-ben a Haderő Indonéziában nyújtott segítséget a 2004 karácsonyi szökőár után.
Szerveződés
- Miniszterelnök
- – Védelmi miniszter
- – Védelmi miniszter helyettese
- – Védelmi Kormányhivatal főigazgatója
- – Az egyes haderőnemek vezérkari főnökei
- – Védelmi Kormányhivatal főigazgatója
- – Védelmi miniszter helyettese
Felszerelések
Szárazföldi Önvédelmi Erő
- közepes harckocsik:,
- felderítő járművek:,
- lövészpáncélosok:,
- vontatott tarackok:,
- önjáró tarackok:,
- aknavetők:,
- rakéta-sorozatvetők:,
- csöves légvédelmi eszközök:,
- föld-föld rakéták:,
- páncéltörő rakéták:,
- merevszárnyú repülőgépek:,
- támadó helikopterek:,
- szállító helikopterek:.
Tengerészeti Önvédelmi Erő
- dízelüzemű tengeralattjárók:,
- légvédelmi rakétás rombolók:,
- fregattok (helikopterekkel a fedélzetükön):,
- járőrhajók és kisebb partmenti hadihajók:,
- aknaszedők:,
- légpárnás hajók:,
- segédhajók:,
- szárazföldi bázisú merevszárnyú repülőgépek:,
- hajófedélzeti helikopterek:.
Légi Önvédelmi Erő
- vadász- és támadó repülőgépek: F–4EJ, F–15J/DJ, F–2A/B stb.
- oktató repülőgépek:,
- felderítő repülőgépek:,
- légi ellenőrző és korai riasztó (AWACS) repülőgépek:,
- harcászati szállító repülőgépek:,
- föld-levegő rakéták:,
- partmenti és szárazföldi légtérellenőrző és korai riasztó rendszerek:.
Híres személyiségek
- Fudzsinava Judzsi vezérezredes
- Sinszaku Janai őrnagy
Lábjegyzetek
Források
- Japan Military Guide – globalsecurity.org
- Japán Védelmi Minisztériuma
- Japan Ground Self-Defence Force Website (japánul)
- Library of Congress Country Studies--Japan
- Japán – CIA The World Factbook