„Obál Ferenc (orvos, 1916–2012)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
FoBe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
==Életútja== |
==Életútja== |
||
Tanulmányait a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] Orvosi Karán (1936-40), illetve [[Heidelberg]]ben (1937-38) végezte, diplomát [[Budapest]]en nyert. 1940-ben került a [[kolozsvár]]i [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Élettani Intézetébe, 1945-től a marosvásárhelyi [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem|OGYI]] Kórélettani, majd Élettani és Gyógyszertani Intézetének vezetője. Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályának vezetője, 1958-tól a [[szeged]]i [[Szegedi Tudományegyetem|Orvostudományi Egyetem]] Élettani Intézetének igazgatója, 1986-tól szaktanácsadója. 1995-ben a Román Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; 1996-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta. |
Tanulmányait a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] Orvosi Karán (1936-40), illetve [[Heidelberg]]ben (1937-38) végezte, diplomát [[Budapest]]en nyert. 1940-ben került a [[kolozsvár]]i [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Élettani Intézetébe, 1945-től a marosvásárhelyi [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem|OGYI]] Kórélettani, majd Élettani és Gyógyszertani Intézetének vezetője. Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályának vezetője, 1958-tól a [[szeged]]i [[Szegedi Tudományegyetem|Orvostudományi Egyetem]] Élettani Intézetének igazgatója, 1986-tól szaktanácsadója lett. 1995-ben a Román Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; 1996-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta. |
||
==Munkássága== |
==Munkássága== |
A lap 2011. február 26., 00:21-kori változata
Obál Ferenc (Budapest, 1916. szeptember 28. - ) erdélyi magyar orvos, szakíró.
Életútja
Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán (1936-40), illetve Heidelbergben (1937-38) végezte, diplomát Budapesten nyert. 1940-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Élettani Intézetébe, 1945-től a marosvásárhelyi OGYI Kórélettani, majd Élettani és Gyógyszertani Intézetének vezetője. Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályának vezetője, 1958-tól a szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatója, 1986-tól szaktanácsadója lett. 1995-ben a Román Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; 1996-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta.
Munkássága
Több mint 280 tudományos dolgozata jelent meg magyar, román, német és angol nyelven, többek közt a fertőző betegségek kórélettanáról, a bélbolyhműködésről és bélfelszívódásról, a lép élettanáról, az agyműködésről és nyirokkeringésről, a hőszabályozásról és az alvásról. Szerkesztette Az emberi test VI. és VII. kiadását (Budapest 1982, 1986).
Az 1940-45, illetve 1945-53 közötti kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemi emlékeiről 1996-ban megrendezett tudományos konferencián tartott előadásaiban emlékezett meg (Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. Budapest 1996. 97-113).
Kőnyomatos jegyzetei: Általános kórtan; Az idegrendszer kórtana; Kórélettani gyakorlati jegyzet; Kórélettan I-III; Gyógyszertan (Marosvásárhely 1950-55).
Forrás
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3